Peugeot 308 SW teszt – harapós háromhengeres oroszlán
Egykettes daráló, de kávét nem főz, háromhengeres, de néhány négyhengerest legyőz, kipufogójából nem dízel füst jön és nem is gőz, orrán oroszlán ágaskodik, nem őz. A legügyesebbek ennyiből akár ki is találhatták, a többieknek pedig segítek: ezúttal a francia autók lesznek a középpontban, vagyis pontosabban egy Peugeot 308.
Olyan erőforrással van szerelve, ami saját kategóriájában 2017-ben ismételten elvitte az év motorja címet. A színpadon a PSA konszern 1.2-es turbós, háromhengeres benzinese, amit most a modellfrissített 308 SW-ben tudtam kipróbálni.
A típus már kétszer is szerepelt a Tesztelők hasábjaiban, egyszer egy 2011-es példányt veséztünk ki egy használtteszt keretében, emellett pedig az aktuális 308-as facelift előtti változatát is teszteltük már, abban viszont az 1.6 HDI motor volt. Most a legerősebb benzinessel próbáltuk, és habár a három henger önmagában nem hangzik olyan gusztusosan, a 130 lóerő és az év motorja díj annál inkább.
A gyártó nagyon óvatosan nyúlt hozzá a típushoz, mely így kombi változatban egy teljes értékű családi autót takar az alapból 610 literes, 1.6 köbméterig bővíthető csomagterével. Elöl leginkább a lökhárító formája, illetve a hűtőmaszkra átkerült embléma árulkodik arról, hogy már az új modellel van dolgunk. Bár minden bizonnyal a korábbi, hűtőrácsba lógó Peugeot felirat és a motorháztetőn lévő jel érdekes részlet volt és egyedi megjelenést kölcsönzött az autónak, az új megoldással véleményem szerint harmonikusabb lett a 308-as orra.
Hátulról leginkább a ledes hátsó menetfénnyel ellátott lámpatestek árulkodóak, egyébiránt nem igazán lehet megkülönböztetni az elődtől a legfrissebb változatot. Ez természetesen nem baj, maga a forma arányos és jól eltalált a dizájn, nem túlbonyolított, de mégis jól felismerhető. Letisztultságával nem a legextravagánsabb a kategóriában, de esztétikailag mégis a toppon van.
Peugeot-ban kevésbé szakavatott számára akár meglepő is lehet az autó mérete, ami meghaladja a 4,5 métert. Míg az alap 308 a kompakt kategóriában remekül ellavíroz, a kombira ügyesen optimalizált kialakítás egészen nagyautós karaktert kölcsönöz a típusnak.
A motorháztetőt felnyitva (és rádöbbenve,hogy ide bizony kell az izom, mert nincsenek teleszkópok, melyek a segítségünkre sietnének) elénk tárul az 1,2 liternyi erőmű, ami 110 és 130 lóerőt tud kisajtolni magából változattól függően. Teljesítmény jeligére a nagyobbikat hoztuk el 6 sebességes kézi-váltóval. Háromhengeres mivoltát nem tudja véka alá rejteni, jellegzetes, de egyébként nem kellemetlen hanghatás kíséri a tempós gyorsításokat, amik hoppá, nem is olyan gyászosak. Mit nem gyászosak, teljesen kielégítőek egy hétköznapi kombi számára. 10 másodperc 100 kilométer/órára ma már nem dicsőség, de én valahol ezt tartom a korrekt autózhatóság határának, innentől kellemes és igazán élhető egy autó dinamikája.
Szóval ha már eszpresszót nem főz a kis kávédaráló, nem mozgatja rosszul a kasztnit, 2000 felett pedig érezhetően elkezd húzni, ahogy felépül szépen a turbónyomás. Jó ez a motor, különösen ha figyelembe vesszük, hogy pici és nincs ki mind a négy hengere. Nem véletlenül többszörös díjnyertes.
És nem véletlenül tart partnerünk készleten benzines tesztpéldányt az óriási dízel mizéria közepén. Egyesek azt mondják és a trendek is azt mutatják, hogy a gázolaj hajtotta autók kora leáldozóban van. Nos, én úgy gondolom, a downsizing-nek is. Egy kis, gyenge, vagy nem gyenge, de cserébe forszírozott turbómotor soha nem fog életszerű körülmények között keveset fogyasztani. Illetve a fogalom relatív, inkább azt mondom, ne legyenek illúzióink és irreális elvárásaink. 220 Nm és az említett 130 lóerő mit jelent így további számokban?
A kis turbós motornak a 6-os váltóval párosítva a fogyasztásban kéne visszaköszönnie, mégpedig pozitívan. Tapasztalataim: a 4,9 literes vegyes gyári adat aligha reprodukálható, ember legyen a talpán, aki kibírja azt a vánszorgást és higgadtságot, amivel ez az szám visszaköszönne. Ettől függetlenül 6,5 liter környékén már el lehet vele járni, ami egy kiváló érték, városban azonban kajás lesz, mint bármi más és be fogja nyelni a 8 litert.
Sosem felejtem el, mikor volt általános iskolai legjobb haverom édesapja felhozott a Balatonról Pestre akkor viszonylag újnak számító, szintén modellfrissített 406-osukkal. Olyan lágy, puha, kényelmes, komfortos futóművet még nem ültem. Kicsi voltam és kevés más autóban ültem még akkori családi G-Astránkon, illetve az azt megelőző Corollán kívül, de ha valami így megmarad, az csak jelent valamit. 308-asunk szintén remek adottságokkal bír e-téren, inkább a kényelmes, mintsem a sportos irányba elmozdulva a skálán. Abszolút illik a motorhoz, mert egyébként sem a sportolásra buzdít, megadva ezzel a kellemes utazóautó karaktert a gépnek.
Sok újdonságról a beltérben nem tudunk mutatni, a frissített i-cockpit, azaz a központi érintőkijelző könnyen kezelhető, a rendszer jól áttekinthető és a grafikája is gusztusos, ahogy az egész belső maga. A kormány meglepően kicsi, de hamar megszokható és előnyére válik az autónak a kezelhetőség során, ettől ne rettenjen meg senki. Nem véletlen találták ki, cserébe pedig hogy jó, még érdekes is, tovább fűszerezve az autó egyedi karakterét. A „3D-s”, azaz a síkból oldalirányba kiemelkedő műszeregységeket zseniálisnak tartom, nagyon ügyesen játszottak a formákkal a térben a tervezők. Végre egy kis szokatlan és izgi, illetve szerethető részlet egy új autóban!
A rádió gombja már inkább egy kissé ódivatú, komikus, de mégis egyedi részlet a nagyon minimalista középkonzolon. Természetesen a központi kijelzőről is kapcsolható a berendezés, azt követően pedig a kormányról is a finom görgők segítségével tekerhetünk az éterben a sávok között, illetve hangosíthatunk/halkíthatunk a zenén, de a ki-bekapcsolás és hangerő szabályozás erről az ezüst és krómkeretbe foglalt tekerentyűről is megoldható. Mint valami ’60-as évekbeli rádió. Szerencséje, hogy ha már retró érzést kelt, nem nagyon műanyag és nem nagyon gagyi. Egy kicsit vicces, de mondjuk azt, hogy legyen ez a beltér különleges szexepilje.
Sikerült egy olyan vadonatúj autót megismernem, ami részleteiben és összességében is megüt egy olyan mércét, ami alapján bátran merem ajánlani megtekintésre és kipróbálásra mindenféle keserű szájíz nélkül. Végre egy jó forma kívül-belül, ami megfelelő anyagminőséggel párosul, minden bizonytalanság érzetet mellőzve egy remek erőforrással (igaz egyéb benzines alternatíva híján). Egy nagyobb négyhengeressel még vonzóbb lehetne, de a három henger miatt senki ne húzza ki a benzinest a listájáról, inkább vigye el egy körre.
A frissített 308-ashoz a mai kor igényeinek megfelelően szinte az összes fontosabb elektronikus vezetés-segítő rendszer megrendelhető. A start-stop rendszerrel, tempomattal és tolatóradarral ellátott tesztautó Active felszereltséggel a 6 millió forint környékén mozog, ami a konkurenciát vizsgálva is egy korrekt ár. Kedves kis oroszlán ez, de ha nagyon akarjuk, harapni is tud. Házőrzőnek nem biztos, hogy a legoptimálisabb, de mint a család kedvence, megfontolandó választás! Csak ne a kisállat boltban keresse, sem az állatkertben, hanem például partnerünknél, a Fábián Kft.-nél, melynek ezúton is köszönjük a tesztlehetőséget!
Bacsa Zoltán
