Duna Autó Zrt.

Subaru Outback 2.0 D teszt – otthonos óriás

A Subaru magyarországi vezérképviseletétől, az Emil Frey Import Kft.-től érkezett hozzánk a napokban egy ötödik generációs Outback, amit volt is lehetőségünk alaposan megismerni. Egyértelművé vált, hogy a kívül-belül hatalmas, korrektül felszerelt, és méretéhez képest lendületes Subaru kategóriájában a legjobbak között van.

Talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, vártuk már a Subaru termetes „mindenesét”, hiszen az előző széria is meglehetősen kellemes emlékeket hagyott maga után. A friss Outback mindenkinek igyekszik a kedvére tenni, mindezt pedig mindenféle sztárallűr nélkül teszi, mégis hagyva magában izgalmat és újdonságokat.

főkép

Már találkozásunk első pillanataiban érződött, hogy ez az autó maga a biztonság és a stabilitás, konzervatív, de mégis modernnek ható megjelenéssel. Az elődnél hangsúlyosabb – de nem feleslegesen agresszív – orr, a jól eltalált ívek és a praktikus hátsó kialakítás egy jól átgondolt konstrukció képét mutatja. A díszítőelemek és a tetőspoiler pedig az eleganciát hivatott erősíteni, még ha egy Outback esetében nem is pont ezen van a hangsúly.

A beltér is hasonló gondolatokat generál, kifejezetten időtállónak tűnik az Outback, és ami a legszebb az egészben, hogy nem csupán a katalógusfotókon tapasztalható ez. Átlátható, mégsem teljesen leegyszerűsített, és gyorsan belakható az utastér, a letisztult középkonzolt feldobják a szálcsiszolt felületek, a lakkozott részekért viszont kár volt, hiszen nagyon gyorsan gyűjtik a karcokat. A műszeregységek átláthatóak, egyértelműek, és ami a legfontosabb, hogy feleslegesen nem vonják el a sofőr figyelmét.

A helykínálat elől és hátul egyaránt királyi, konkrétan lehetetlennek tartom, hogy az Outback-et bárki is kicsinek érezze. Semmi zsúfoltság, semmi kényszeredett megoldás nem jellemző az utastérre, a bézs bőrkárpit jól mutat, persze a 8.000 kilométert futott tesztalanyunkban ez még természetes, de mint tudjuk, a Subaru ezen a téren is többnyire minőséget ad. A csomagtér szintén hatalmas, a csúszásgátlóval ellátott tároló alapból 559 literes, síkba döntött hátsó ülésekkel 1848 literesre képes növekedni.

A felszereltségre sem lehet egy szavunk sem, tesztünk főszereplője a legmagasabb, „Sport”-szintet tudhatja magáénak. Igyekeztek odafigyelni, hogy a valóban szükséges extrák kerüljenek az Outback-be. Cudar időben esőérzékelő és előugró fényszórómosó segít látni és látszani, a szélvédő jégtelenítésére ugyanakkor szerencsére nem volt szükségünk, helyette inkább az elektromos toló-billentő napfénytetőt próbálgattuk.

Hasznosnak bizonyulhat a motoros csomagtérajtó is, melynek beállíthattuk a magasságát, amit a memória meg is jegyez. Az első ülések amellett, hogy komfortosak, és fűthetőek, személyre is szabhatók a beállításokkal, a deréktámasz pedig hosszabb utakon is kényelmet biztosít. A megvilágított utastéri tárolók sem hiába vannak, elősegítik, hogy sötétben ne kelljen hosszan kutakodni a rekeszekben.

sub8

A központi, magas felbontású LCD-érintőképernyő jól eltalált érzékenységű, a StarLinknek köszönhetően összekapcsolhatjuk a telefonunkkal is, de akár a szervizperiódusokat is könnyedén naplózhattuk volna. A két USB bemenet mellett AUX és iPod csatlakozóval is el lett látva a konzol. Az iGO navi hibátlanul teszi a dolgát, ráadásul a műszerfal középső kijelzőjén is nyomon követhetjük a pillanatnyi navigációs utasításokat. Az EyeSight jóvoltából vezetéstámogató rendszerek garmadája igyekszik segíteni, az adaptív sebességtartó automatika, illetve a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer mellett ütközésmegelőző fék- és gázvezérlés, továbbá kormányrásegítés is növeli a biztonságérzetet.

Természetesen hátra van még az autó lelke, a kétliteres boxer dízel erőforrás, melynek egy közel 1.7 tonnás testet kell mozgatnia. A 150 lóerős motor optimális, érződik az ereje, ha odalépünk, kivillantja a foga fehérjét, de ebben az autóban ülve igazán semmi nem indokolja a nagy tempót, és őszintén szólva nem is állna jól neki. Nem úgy, mint a 8.3 literes átlagfogyasztás, ami egy ekkora járműnél teljesen elfogadható.

Súlyához képest egyébként meglepően jól gyorsul, egyáltalán nem lehet érezni a tömegét, a stabilitását viszont annál inkább. A zajszigetelés is hibátlanul sikerült, a nyomógombos indítást követően csupán szolid duruzsolás adja tudtunkra, hogy útra kész az Outback. A fokozatmentes automata (Lineartronic) is meggyőző, nagyon finom, jól reagáló váltó, mely manuális módba állítva a kormányról is vezérelhető, ilyenkor a műszerfal háttérvilágítása narancssárgára vált, ezzel is jelezve a vezetőnek. A gáz mellett a fék is kitűnőre vizsgázott, utóbbi kifejezetten japános, markáns, mégsem feleslegesen erős. Az irányíthatóságot is csak dicsérni lehet, az Outback életszerűen válaszol a kormánymozdulatokra, a futómű pedig szinte kisimítja előttünk az utat.

Ember legyen a talpán, aki egy alapos próbaút, vagy akár teszt után őszintén képes húzni bármi miatt is a száját. Tudom, kicsit furcsa a majd’ 13 milliós árcédula láttán ezt mondani, de ár-érték arányban nagyon előkelő helyen áll a modell. Persze mondhatjuk, hogy egyik Subaru sem volt népautó, az új Outback-ből sem lesz az – főleg az anyagiak miatt -, de azt a közeget, amelyet meghódított/meghódít a márka, azt meg is tartja. Értjük, és megértjük, hogy miért van ez!

Köszönet a tesztlehetőségért az Emil Frey Import Kft.-nek.

Bense Róbert

motortisztítás
Cimkék
Lotus Cleaning tesztelok.hu

Javasolt cikkek

Back to top button
Close