Lexus RX 450h F Sport teszt – prémium predátor
Ha jól számoltam, pont ez a 120. tesztem a fedélzeten, és bár az igazán rutinos rókáktól még messze vagyok, visszagondolva alanyaim között volt már szinte minden, aminek lennie kellett. Keleti, nyugati, oldtimer, youngtimer, újak és használtak, lenézettek, felkapottak, olcsók és drágák. Bármennyire is népes azonban ez a tábor, mégsem túlzottan gyakori dolog egy 22 milliós, majd’ minden vélt és elképzelhető földi jóval ellátott Lexus RX 450h F Sport volánja mögött napokat eltölteni.
Mit tagadjam, jómagam is eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha valóban a birtokosa lennék az RX 450h-nak, de őszintén megvallva nincs értelme ilyesmiken túl sokat morfondírozni, inkább igyekeztem minél jobban megismerni mai főszereplőnket. Tegyetek ti is így, fogjuk fel ezt a tesztet egy ábrándozós, ám mégis nagyon komoly autóval kapcsolatos kalandnak!
A hazaúton fotózáshoz nem méltó porréteg telepedett a Lexusra, így hát kénytelen voltam beiktatni egy alapos mosást. Miközben épp azt számolgattam magamban, hogy mostanában hány hasonló modell jött velem szemben (abban a pillanatban arra jutottam, hogy nem sok), mit ad Isten, begurult mellém egy típustárs, én meg csak zavartan kamilláztam, hogy miért is látok duplán. Komolyra fordítva a szót, még az alapváltozat sem túl gyakori az utakon, hát még az F Sport kivitel, utóbbit többek között a kívül-belül megtalálható szolid plakettekről, a felnikről, vagy a hűtőrács alatti króm elemről is könnyedén felismerhetjük.
Egy ilyen autóval általában megérkezni szokás, nagy eséllyel számos szempár szegeződik rá, jobb pillanataiban pedig csuklóból kitakarja a Napot, mégsem kelti ügyetlen batár érzetét. Ha mindössze két szóval kellene jellemeznem a megjelenését, csak ennyit írnék: fenyegetően fényűző. Ám szerencsémre bővebben is kifejthetem az álláspontomat, melynek lényeges sarokköve maga a Lexus látszatkeltése.
A fronton terpeszkedő, figyelem középpontjába furakodó hűtőrácsot mintha szumma jelek fognák közre, a bele csatlakozó oldalsó elemek és a lámpatestek alatti élek feketében kevésbé emelkednek ki. Leszögezném, hogy az RX 450h messze van a rongyrázástól, viszont első ránézésre észlelhető rajta a hangsúlyos eleganciával egybekötött merészség, valamint a karosszéria oldalnézeti lendülete, amit egy 4.89 méter hosszúságú óriás esetén egyáltalán nem könnyű egyértelművé tenni.
A külvilág minden zaját kiszűrő utastér végtelenül összeszedett képet mutat, ehhez hozzájárul az is, hogy könnyed, befogadható formában képviseli a pompát. Szerencsére a Lexus már régen kikísérletezte az ideális recepteket, nem a mit és mennyit, hanem a hogyan számít! Olyasmi ez, mint a fine dining, dekoratív, ámde apró adagok, sok fogás, ami egy különleges menüvé áll egybe. Véletlenül se gondoljátok, hogy a hirtelen öntudatra ébredt sznob beszél belőlem, egyszerűen csak próbálom elképzelni, felvázolni, hogy mivel próbálják megfogni a potenciális vásárlókat. Nem kapunk sci-fi filmekbe illő elemeket, viszont az utolsó részletig kidolgozott és finom a beltér minden egyes szeglete, egyedül a lyuggatott-alumínium pedálsorral nem voltam kibékülve, viszont a matt lakkal bevont, és a szálcsiszolt középkonzoli dekorok fantasztikusak lettek, más gyártók is átvehetnék.
Van azért a klasszikus luxusnak is némi kikacsintása, méghozzá egy analóg óra személyében, amit egyébként sikerült szépen beilleszteni a minimalista környezetbe. Alatta a média és a légkondi egységének gomberdeje, illetve a vezeték nélküli telefontöltő kapott helyet, így hát nem is csoda, hogy a már régóta ismert helyre „menekítették” a 12,3 colos kijelzőt, mely a márkához hűen nem érintős, hanem az előválasztó kar mögötti kontrollerrel, az úgynevezett Remote Touch-al kezelhető, ami bár igényel némi megszokást, hamar bele lehet rázódni az irányításába.
A panoráma kamerarendszer mellé kapunk Google Street View szolgáltatással is ellátott navigációt, valamint a részletes fogyasztási adatokat, és az energiaszintet/használatot is nyomon követhetjük. A varrott bőrös, csúszásgátlós, biztonsági rendszerek (fékasszisztens, sávtartó rendszer) gombjaival fűszerezett, rendkívül kényelmes és dekoratív háromküllős kormánykerék mögötti, részben digitális műszerfal átlátható, a klasszikus, mutatós vízhőfok és üzemanyagszint-jelző melletti központi körműszert az éppen aktuális vezetési módhoz rendelt árnyalat színezi meg, tőle balra sokoldalú, G-erőket is mutató (!) információs kijelző honol.
Külön öröm, hogy a praktikusságra is igyekeztek figyelmet fordítani a tervezők, remek megoldás az érintésre aktiválódó belső fény, a LED-es utastér-világítás, illetve a már korábbi modellekből is ismert nyitható ajtózsebek. Tárolókból egyébként sincs hiány, az első-hátsó rekeszes könyöklők, pohártartók, és a nagyméretű kesztyűtartó mellett az igazi csattanó a gombnyomással nyitható/zárható csomagtartóé, mely alapból 539 literes, de egészen 1.6 köbméteresig bővíthető, a 40:20:40 arányban osztható háttámlák pedig egy mozdulattal lehajthatóak. Az utastér mérete nem meglepő módon kolosszális, bálterem méretű láb/fejtér jellemzi az RX 450h-t, nem mellesleg a fűthető, szellőztethető ülések kényelmét is csak dicsérni lehet, tökéletes oldaltartásúak, az utasok mellett a sofőrnek is pazar dolga van, hiszen nem csupán a „fotel” memóriás, hanem a kormány is, utóbbi egy gomb segítségével minden irányban állítható.
Tudjuk, hogy egy Lexus esetében fontos a díszlet, ám az előadás színe-javáért mégis a 313 lóerős rendszerteljesítménnyel megáldott, 3,5 literes V6-os, valamint a két elektromotor csendes és – a hanggenerátor segítségével – dühöngő társulata felelős! A 2.4 kWh kapacitású akkumulátor segítségével hozzávetőlegesen 3-4 kilométernyi tisztán elektromos hatótávot biztosít az RX 450h, ezt leginkább a városi közlekedéshez igazították, 50 km/órás tempóig marad aktív az EV-üzem. A módválasztó tekerőgombja az ECO/NORMAL/SPORT/SPORT+ lehetőségeket biztosítja, míg a takarékos opciót választva viszonylag szelídnek hat a gázreakció, a SPORT+ esetében már jóval harapósabbnak érződik az összhatás.
A gyári adatokat nézve – 7.7 másodperces százas sprint és a 200 km/órás maximális sebesség – a 2160 kilogrammos hibrid óriás egy masszív utazóautó képét vázolja elénk. Élesben is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg bennem, ugyanis a Lexus ezt a modellt nem száguldozásra, hanem inkább a lendületes, de megfontolt haladásra találta ki. Ebből következik, hogy az ész nélküli padlózást sem preferálja az RX 450h, kicsit idegessé válik tőle, persze teljesítményét figyelembe véve ezen semmi csodálni való nincs, de az tény, hogy érzéssel kell bánni vele!
Az e-CVT váltó karja ugyan lehetne valamivel finomabb mozgású, azonban a fokozatmentes automata kulturáltan teszi a dolgát, a kormányon található fülek jóvoltából pedig manuális váltásra is van lehetőség. Kiemelném a kormánymű tűéles pontosságát, hihetetlenül finoman reagál a mozdulatokra, tele van élettel, ráadásul kifogástalan manőverezhetőséget tesz lehetővé. A hűtött tárcsákkal szerelt típus fékerejét is eltalálták, az energia-visszatáplálás miatt a motorfék természetesen erősebben van jelen. Az elöl MacPherson, hátul multilink futómű a 20 colos kerekek ellenére is korrekt teljesítményt nyújt, ugyan némileg sportosabbra hangolták, és érezteti is az úthibákat, mindezt kellő visszafogottsággal adja az utasok tudtára, stabilitása és kanyartartása szintén méltó a kategóriájához. A Lexus étvágya méreteihez képest vállalható, 8.5-9.1 literes kombinált fogyasztásából országúton még cirka 1 litert faraghatunk.
Az árra felesleges túl sok karaktert szánni, ám az biztos, hogy erre az autóra nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy drága, bár attól, hogy elhűlve nézzük a sok nullát, még el kell fogadni, hogy a két szép szemünkért nem fogják olcsóbban odaadni az RX 450h-t. Ezt a Lexust – nem meglepő módon – rendesen beárazták, ám globális szinten van piaca, a meglehetősen durva értékvesztés ellenére is. A Comfort felszereltségű modell listaára 17.8 millió, a full-full Jubileum Edition viszont közel kereken 10 millióval kerül többe, tesztalanyunk a már említett F Sport-szintet képviseli, 21.850.000 forintot kell(ene) érte fizetni, ám tesztautó mivolta miatt ebből közel 1.8 milliót engednek.
A tesztlehetőségért és a fotózás helyszínének biztosításáért köszönet a Linartech Autó Kft.-nek, valamint a Túri Fazekas Múzeum vezetőségének!
Teszt | fotók: Bense Róbert
