Autó Triplex Kft.

BMW i3 teszt – elektrogombóc

Ha egyszer felnövök, én is i8 leszek – nagyjából ezzel az ábrázattal nézett rám ez a masszív kis jövőjárgány, és először egyáltalán nem hittem volna, hogy ezt komolyan is gondolja. A teszt során viszont kiderült, hogy nem egy gyenge jellem a BMW i3, és bár egy viszonylag szűk metszetnek készül, bőven vannak olyan tulajdonságai, melyek miatt meg lehet kedvelni a különleges BMW-t.

BMW i3

Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányszor jött velem szemben Model S, pedig elég sokat vagyok úton, viszont volt abban valami sorsszerű, ahogy az i3-mal körözgetve egyszer csak ott termett a szomszéd sávban egy Tesla. Szinte összekacsintottunk, van ebben a zöld rendszámos dologban valami, aláírom. Azt azért nem mondanám, hogy az i3 cukorka a szemnek, de hogy nem mindennapi látvány, az is biztos. Ez a kis gömbhal egy modernkori Isettának is beillik, bár azért valamivel több spenótot evett, míg az ötvenes-hatvanas évek mikroautója alig 2.3 méteres volt, addig az alumínium vázra épülő, szénszálas műanyag karosszériájú i3 egyetlen árva milliméter híján eléri a 4 méteres hosszt, szélessége pedig 1775 mm.

Talán azért tűnik kisebbnek, mert közel sem a megszokott autóforma-iskolát képviseli, inkább egy tömzsi, furcsa alakzatokból és idomokból felépülő irányzatot követ. Az aprócska lámpatestek, a magasra húzott orr, és a rábiggyesztett BMW-vesék meglepő egyveleget alkotnak, hogy az alatta kiugró lökhárítóról már ne is beszéljünk. Az oldalsó ablakok nincsenek ugyan szinkronban, de tetszetős részlet, ahogyan szinte a semmibe futnak bele. A hátfal letisztult, picit morcos, a csomagtérajtóba applikált lámpatestek mutatósak. Itt szembesültem a mindössze 26 ezer kilométert futott alanyunk egyetlen jelentősebb kopásnyomába, a rendszám fölötti lakkozott perem ugyanis elszenvedett már néhány karcot.

BMW i3

BMW i3

Engedjétek meg, hogy elvesszek egy kicsit a részletekben, hiszen az átlag tesztautóktól jelentősen eltér ez a bohókás szerzet, elég csak megnézni az ajtókat, igen, van hátsó is, és nem, nincs B-oszlop! A – keret nélküli üveglapokkal ellátott – elsőt kitárva, egy belső kilincs segítségével tudjuk kinyitni a hátrafele nyíló „félajtót”, melynek sajnos az ablaka nem lehúzható, de még billenteni sem lehet. Mindenesetre érdekes megoldás, és talán szerencsésebb, mint háromajtósként állandóan az üléseket adjusztálni a második sorra való behajtogatódás miatt. Ha már ülések, beszéljünk egy kicsit a térézetről. Meglepően jó! Bővebben: elöl bőséges a lábtér, ráadásul tökéletes kialakítású és tartású, kényelmes foteleket kapunk, hosszú ülőlappal, és mint látható, hátul is marad még lábtér, ahol egy felnőtt ember is képes vállalható módon utazni. A csomagtér alapból 260 literes, ettől nem kell elájulni, na de kapaszkodjatok meg, bővítve, síkpadlósan 1.4 méter hosszúra és 1.1 köbméteresre növekszik, nem hittem a szememnek!

BMW i3

A beltér akár egy IKEA-katalógusban is szerepelhetne, természetes színek, újrahasznosított anyagok, és maximális letisztultság jellemzi az i3-at. Az anyaghasználat az oldalsó szellőzőrostélyok, és a körülöttük lévő műanyagkeretek kivételével példás, a bőrök gyönyörű állapotban vannak, és a vágódeszkaszerű, ám íves faberakáson sem hagyott még nyomot az idő. Jár a pluszpont a tetőkárpiton található két rolóért is, illetve a hatalmas elülső üvegfelületért is, nem csupán a kilátást könnyíti meg, de kedélyjavító hatással is bír.

BMW i3 műszerfal

Első blikkre talán bonyolultnak tűnhetnek az elektromos BMW (magyarul is tudó) fedélzeti rendszerei, ám valójában logikusak, és pillanatok alatt rááll az ember keze. A műszerfal egészen apró, csupán a legszükségesebb adatokat mutatja, mint a sebesség, és annak aktuális korlátozásai, vagy az akkumulátor töltöttségi szintje, és a megtehető kilométerek száma. A körülötte lévő széles, fekete káva sem maradt funkció nélkül, itt a visszajelzések piktogramjait követhetjük nyomon. A középkonzoli, „szélesvásznú” kijelzője a könyöklő előtti Touch Controller-rel kezelhető, kicsit körülményes, viszont rengeteg hasznos járműadatok kapunk, sőt, még a navigáció is elég pofás, illetve a képernyő gyönyörű tolatókamera-képet ad, a felbontás mellett a távolság- és irányjelző vonalak is remekül el lettek találva.

BMW i3 műszerfal

A konzol alsóbb részén két gombsorral találkozhatunk, a felsők előre beprogramozhatóak, alatta a klímapanel kapcsolói sorakoznak. A programozgató állófűtés/hűtés hasznos extra, ráadásul ezzel szinten tartható a hőmérséklet, ha éppen csak beszaladunk valahova, nem kell újra a „nulláról” felfűteni, lehűteni az utasteret, ezzel a hatótáv is kitolható. Ha pedig már a nagy hatótáv-kérdéshez jutottunk, pohártartók mögött rejtőzik még egy fontos gomb, ezzel a Comfort, az Eco és az Eco Pro üzemmódok közül választhatunk, utóbbi használatakor szinte minden energiahasználatot a minimálisra csökkenti az i3, a vezetőt a légkondi lekapcsolásával sanyargatja, a sebességet pedig 90km/órában maximálizálja, nem ez a legélvezetesebb módja az utazásnak, de tény, hogy értékes kilométereket nyerhetünk vele.

BMW i3 kormány

A tömör kisautó mintegy 1315 kilogrammos testéből 50 kilogrammot nyom a villany-farmotor, melynek teljesítménye 170 lóerő, forgatónyomatéka 250 Nm, erejét pedig azonnal meg is tapasztalhatjuk, ahogy rálépünk a gázpedálra. A 0-60 sprintet 3.5 mindössze másodperc alatt teljesíti az i3, a 0-100-at pedig 7.3 szekundum alatt, harapós jószágról beszélünk, a 150 km/órás végsebesség ellenére is. Érdekes az előválasztó kar elhelyezése, ugyanis a kormány mögé került, az indítógomb szomszédságába, könnyen kézre áll.

Amit viszont nagyon szokni kell, az a motorfék ereje, a gázról lelépve azonnal működésbe lép, mintha csak valaki rálépne a fékre. Ez egyrészt jó, mert nem koptatjuk feleslegesen a betéteket, másrészt azonban meg kell tanulni játszani vele, ha nem akarunk mondjuk már a lámpa előtt 20 méterrel megállni, majd újra elindulni, és ezt még egyszer eljátszani. Az i3 futóműve szótlan, van benne kellő feszesség, a súlyelosztás 50:50 arányú, így egyáltalán nem meglepő a kezessége, kanyarban is stabil, masszív autó érzetét kelti, kellemes vezethetőség jellemzi.

BMW i3

Tesztünk főhőse REx-kivitel (Range Extender), ami egyfajta biztonsági lépés, lévén, ha kifogyunk az akksipakk által biztosított, nagyjából 130-150 kilométeres hatótávolságból, akkor még mindig ott van a 9 literes üzemanyagtartály, valamint a kéthengeres benzinmotor, mely a visszatöltésben segédkezik – további 100 kilométert nyerhetünk vele. Elsőre talán jó dolognak tűnhet, de egyrészt az állami támogatást így nem vehetjük igénybe, másrészt most már ott a megnövelt, 94 Ah kapacitású akkucsomag is. A teljes töltöttség otthoni hálózatról nagyjából 10 óra alatt érhető el, a wallbox segítségével ez a felére csökkenthető, gyorstöltővel pedig 40 perc alatt éri el a 80%-ot az egyébként 8 évnyi gyári garanciával bebiztosított, 8 modulból álló akkumulátor.

Hogy mennyit kell ezért fizetni? Nem keveset, de ezzel úgysem mondtam semmi újdonságot, használtan a legolcsóbb változat is 7 millió forint környékén van,újonnan a növelt hatótávú 13, a Rex 15 körül mozog. Az viszont napnál is világosabbá vált, hogy az i3 egyáltalán nem a villantásról szól, hanem magáról az eszméről, valamint az innovatív szemlélet képviseléséről. Egyelőre még drága, és érthető módon sokan nem értik a miértjét egy ilyen autónak, de kezd egyértelművé válni, hogy a jövő fontos, zöld oldalhajtásával számolnunk kell, már csak azért is, mert egyre több jelentős gyártó száll be a villanyautó-versenybe. Három meghatározó tényezőnek kell még változnia, a jelentős áttöréshez a hatótávnak és az árnak fordított arányosságban kell változniuk, ez pedig a hozzáállásbeli változásokat is el fogja indítani.

A tesztlehetőségért köszönet a Panda Security Hungary-nek!

Bense Róbert

Címkék

Kapcsolódó tartalmak