Autó Triplex Kft.

Lada Kalina Cross teszt – színes félemeletes

A Lada szó hallatán egyből nosztalgikus gondolatok jutnak eszembe, amikor még gyerekfejjel nézegettem az autókat és csak ezeket a „típusokat” halottam, hogy ezeröcsi, kereklámpás, kockalámpás. Nos, akkoriban ezek megszokott elnevezések voltak, egyaránt hallhattam otthon, ismerőktől, vagy csak az utcán sétálva. Aztán az idő múlásával ezek a nevek elkoptak, elhalványultak.

Egészen 2015-ig, amikor is újra Magyarországra jött a Lada, és kezdte meg az újbóli forgalmazást. Jelen esetben egy Lada Kalina Cross-t vettem alaposabban szemügyre, ami első blikkre talán teljesen megegyezhet a „mezei” Kalinával, de ha jobban megnézzük, több jel is árulkodik arról, hogy ő igenis egy Cross kivitel. De vajon mitől Cross a következő vendégünk?

Lada Kalina

Formavilága a jól ismert doboz, mely a mai napig megállhatja a helyét, ámbár nem kimondottan egy nyugati formavilágot képvisel, mégis van benne valami, ami kiemeli a tömegből az autót. A Kalina Cross, ahogy a neve is sugallja egy terepesített kivitel, amely leginkább az emelt hasmagasságon mutatkozik meg, ami 18,3 centi lett, ez majd 4 centiméterrel nagyobb mint városi társáé. Kapott ezen felül rengeteg műanyag burkolatot, körbe az ajtó oldalán, illetve a sárvédő íveknél, ha úttalan-utakra tévedünk, ne tegyünk kárt a fényezésben. Szerencsére ezek az elemek nem rombolják az összképet, hanem inkább hozzáadnak egy kicsit a megjelenéshez. Hasznos pluszként lehet felsorolni a motor alatt elhelyezkedő, megfelelő vastagságú védőlemezt, mely óvja a motort az alulról esedékes sérülésektől.

Lada Kalina

Beszállásnál az első szembetűnő dolog az ajtó „kicsapódása”, figyelnünk kell a nyitásnál, hiszen a határoló nem a Ladák erőssége. De ha megszokjuk és kitapasztaljuk, hogy mennyire is tárjuk ki az ajtókat, nem kell félnünk az esetleges koccolásoktól. Illetve nem is hátrány, ha nem falig nyitunk, ugyanis beszállás után nem kell félig kilógva az autóból kapkodni ahhoz, hogy be tudjuk kényelmesen csukni az ajtókat a kályhaezüst színű markolattal.

A beltérre pillantva egyből szemet szúrnak a narancsra színezett kárpitelemek, amely a szürke műszerfalat nézve egészen feldobja a belsőt. Beülve egy szivacsozott ülést kapunk, aminek támláját hosszabb távon egy kicsit kényelmetlennek érezhetjük, cserébe megfelelő az ülőlap hossza és a szivacsos ülés ellenére a komfortérzet ezen a téren nem romlik. A vezetői pozícióra sem lehet panaszunk, köszönhető ez a jól beállítható ülésmagasságnak és a nagy üvegfelületeknek, melyek lehetővé teszik a zavartalan kilátást elől és hátul egyaránt. Személyes kedvencem a hatalmas, busztükör-szerű visszapillantótükrök, amikből szintén nagy területre látunk rá.

Tesztautónk jelen esetben Norma felszereltséggel bír, ahol rengeteg műanyag feszül egymásnak, ami persze nem is csoda, hiszen egy alacsony árkategóriás autóról beszélünk. Ami viszont meglepő, hogy nem találkozhatunk nyikorgó, recsegő elemekkel, a kapcsológombokra sem lehet panasz, masszív, nem lötyögő tekerőket kapunk, amik egész jó benyomást keltenek.

A központi panelegységen megtalálható a klímavezérlő a maga kategóriájában korrekt módon teszi a dolgát. Található még ezen felül ülésfűtés kapcsoló, illetve kipörgésgátló, és hátsó ablakfűtés gomb. Fentebb haladva megtalálhatjuk a multimédiás rendszert, ami ezen felszereltségben nem színes képernyős, hanem egy jópofa és egyszerű „mátrix” kijelző, amely egy USB és egy SD-kártya olvasóval rendelkezik. Lux felszereltségben kapnánk továbbá navigációt, esőszenzort, és fűthető első szélvédőt. A kormánykerékbe kapaszkodva tapintásra inkább egy átlagos habműanyagra számíthatunk, mögötte egy egyszerű kijelzőszegmenst találunk, ahol a fogyasztást, üzemanyag mennyiséget és a kilométerek számát olvashatjuk le.

Nagy előnye a Kalina szériának a helykínálat. Itt sincs ez másképpen, elől megfelelően nagy lábteret kapunk, ezzel együtt a hátsó üléssornál is elegendő hely marad. Csomagtere könnyen pakolható, alapból 355 literes, amit az ülések ledöntésével 670 literre lehet bővíteni. Azonban csak belülről vagy kulccsal tudjuk kinyitni, külső fogantyú nincs.

Lada Kalina belső

Súly tekintetében 1110 kilogrammot nyom üresen a Cross kivitel amelyhez egy 1,6-os 96 lőerős (72kW) motor tartozik, mely kellően elegendő a karosszéria mozgatásához. Talán némi erővesztés érezhető a klíma használatakor, de sokban nem befolyásolja teljesítményét. A 16 szelepes motorhoz egy 5 gangos manuális sebességváltó kapcsolódik, amely pontosan, jól kapcsolható, de nagy utat tesz egyik fokozatból a másikba.

Fékrendszere kissé késve érzékel, illetve némely esetben túl harapósnak éreztem, bizonyos helyzetekben pedig a vártnál hosszabb fékutat produkált, de ezt a tulajdonságát már a tesztút alatt sikerült kiismerni. A kormánymű kissé szintetikus ugyan, de ettől függetlenül lehet érezni a súlyát, nem túl könnyű, a pontossága is elfogadható. Az elöl MacPherson, hátul torziós felfüggesztés a magas felépítés ellenére is stabilnak hat, noha nagyobb sebességnél érezhető, de még nem zavaró rázkódás jelentkezhet.  A Cross kivetel ellenére kicsit merevnek éreztem a futóművet főleg nagyobb úthibáknál. Fogyasztás tekintetében a Kalina Cross egy kicsit visszafogottabb a mezei társához képest ugyanis gyári adatként átlagfogyasztása 6,4 liter míg városon kívül 5,1 liter és talán a legrosszabb mutatóval rendelkező a városi 8,8 liter.

A Lada Kalina Cross helykínálatban és praktikusságában korrekt, magassága és futóműve a rosszabb utakon jól jöhet. Ugyan nem egy terepkombiról beszélünk, de ez talán az árcédulán látszik is, hiszen míg a Norma felszereltség 2 999 000 Ft-tól hazavihető a Lux kivitel 3 149 000 Ft-nál kezdődik.

A tesztlehetőségért köszönet az Ujhelyi-Autó Kft.-nek!

Cikk: Kathi Imre

Fotók | videó:  Kocsis Gábor, Kathi Imre, Lajos Zsolt


Címkék

Kapcsolódó tartalmak