A héten nagy nyilvánosságot kapott itthon is az a német tanulmány, amelyben kifejtik, hogy a villanyautó lényegében rosszabb a környezetnek, mintha mindent hagynánk a régiben. Kis túlzás ez a felütés, de bárki utána olvashat, sok helyen jött le a hír, IfW Kiel jegyzi a tanulmányt, Professzor Dr. Dr. Ulrich Schmidt jelentette meg.
A nagy presztízsű Frauenhofer intézet, Professzor Dr. Martin Wietschel vezetésével, aki az energiatechnológia és energiarendszerek kompetencia központ főnöke, közleményt adott ki, amelyben megfogalmazzák a kritikájukat a IfW tanulmánnyal kapcsolatosan.
Az eredeti közlemény itt olvasható:
A legfontosabb pontok:
– A klímapolitikában nincs vagy-vagy. Minden releváns intézkedést egyszerre kell megtenni, különben nem lehet elérni a klímacélokat.
– Az IfW tanulmányában a barna kőszén erőművek megújuló áramforrásokkal vannak helyettesítve, ami technikailag és gazdaságilag nagyon nagy kihívás. A mostani tudás szerint a megújuló energiaforrások inkább egy kőszén és gáz erőmű mix helyettesítőjeként számolandóak. Az Ifw módszere szerint ezért a barna kőszén erőművek helyettesítéséből fakadó hatásokat pozitív értelemben kétszeresen túlbecsülik.
– A belsőégésű motoros és az az elektromos hajtás összehasonlítási módszertana nem konzisztens. Az elektromos autóknál az üvegházhatást elősegítő gázok kibocsátását a lehető legrosszabb forgatókönyvvel számolják, a barnakőszénből nyert energiával. A belsőégésű motoros autóknál az olaj kitermelésből származó értéket nézik. Ha itt is a lehető legrosszabb értékeket vennék figyelembe, amit az olajhomok kitermelés és a fracking kapcsán tapasztalhatunk, akkor a hagyományos autóknál az emissziók lényegesen magasabbak lennének.
– Az IfW tanulmányban az elektromobilitást 100% barnakőszén erőművekből származó áram alapján vizsgálják. A valóságban több felmérés is arra jut, hogy az elektromos autót használók jelentős része otthon tölt, ahol a csaladi házánál megújuló energiaforrásokból fedezi az autójának az energia igényét.
– Az IfW abból indul ki, hogy 2050-ben még a fosszilis energiahordozók adják az energiamix 40 százalékát, ami miatt az elektromos autó szerintük egy zsákutca. Aktuális EU-s forgatókönyvek szerint 2050-re nullához közeli lesz az energiatermelés széndioxid kibocsátása.
Természetesen Professzor Dr. Dr. Ulrich Schmidt sem váratott magára sokat a válasszal. Állítása szerint a Frauenhofer intézet idézett tanulmánya sem tudta az alapvető állítását megkérdőjelezni, amely szerint az elektromos autózást megnövekedő áramigényét az eddigi tanulmányokban jellemzően nem vették figyelembe, ami szerinte az elektromos autózást indokolatlanul jó színben tünteti fel. Schmidt reagál a kritikai pontokra is:
– Természetesen kell invesztálni alternatív hajtási formákba. Az elektromobilitás azonban nem a jelenleg még kedvezőtlen energiamix miatt egy rossz jelölt erre. Ha valóban klíma semlegesen akarunk közlekedni, akkor hamarosan kénytelenek leszünk megújuló energiahordozókat importálni. Ez áram formájában elég nehéz ügy, ezt mutatja a globális öko áram projekt, a Desertec-1 kudarca is. Ebből kiindulva az elektromos autózás elterjedéséhez szükséges nagyon magas invesztíciókat meg kellene spórolni, és inkább hidrogén illetve szintetikus üzemanyagok kutatására és fejlesztésére kellene fordítani. Természetesen itt nem minden intézkedést egyszerre kellene meghozni, főleg úgy nem, hogy közben nem figyelik a költség oldalt is. Iparpolitikai szempontból a német gyártóknak egyébként is muszáj elektromos autókba fektetniük, mert az olyan piacokon, mint Kína, enélkül nem lehet labdába rúgni, ugyanakkor ezért még nem kell kikényszeríteni ugyanezt Németországban.
– Igaz ugyan, hogy a barnakőszén erőműveket nehéz szabályozni, de alacsonyabb áramigény mellett a barnakőszén erőműveket be lehetne zárni. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor az egész energia átállási projekt kudarcra van ítélve. A kőszén erőművekkel például lehetne szabályozói feladatokat ellátni, és a barnakőszén erőműveket teljesen leállítani.
– A Frauenhofer intézet érvelése nem logikus. Ha kevesebb áramot használunk, akkor mi dönthetjük el, hogy mely erőműveket állítjuk le, és természetesen a barnakőszén erőműveket kellene leállítanunk. Ha kevesebb olajat használnánk fel, akkor kevesebbet kellene importálni, és ez nem jelentené feltétlenül azt, hogy a legszennyezőbb forrásból lévő olajat érintené ez, már csak azért sem, mert Németország nem importál frackingből származó olajat.
– Kívánatos lenne, ha a szén alapú energiától el lehetne búcsúzni, mihamarabb. Ez azonban az elektromobilitás terjedésével egyre nehezebbé válik.
Nem tudok igazságot tenni a két érvrendszer alapján. Sem a tudásom, sem a tapasztalatom nincs meg hozzá. Annyit tudok tenni, hogy a lehető legtöbb ilyen cikket, nyilvánosság előtt zajló vitát igyekszem az olvasóimhoz eljuttani, hogy értelmes beszélgetésekben vitassuk meg a kérdést. Boldog lennék, ha ez ezúttal is sikerülne.
