Suzuki Swift Sport teszt – a szükséges plusz

Swift-tesztekből nem volt hiány az elmúlt időszakban, legutóbb a nyár derekán hoztunk el egy CVT váltós modellt, és ekkor láttuk először élőben azt a Swift Sportot, ami gyakorlatilag a hab a márka kisautós tortáján. Azt kell mondjam, megérte rá várni, ugyanis amellett, hogy külsőleg is ügyesen nyúltak az alap karakterhez, egy kihasználható, élvezetes, agilis képet fest magáról, és méltó módon képviseli a Swift Sport kivitelek hagyományait.

Az már a korábbi találkozásnál feltűnt, hogy kifejezetten jó érzékkel morcosították a Swiftet, mely nem csupán első ránézésre, de részleteiben megvizsgálva is kellemes összképet nyújt. Az alap Swiftnél két centivel szélesebb és másfél centivel alacsonyabb Sport remek kiállású, amire a 17 colos abroncsok is rátesznek egy lapáttal. Persze ennél azért némileg többet akart villantani a Suzuki, így aztán érthető módon a Swift orrát is átplasztikázták kicsit. A hűtőrács és a ködlámpák körüli műanyagelem is át lett szabva, a front alját pedig egy kiugró, karbonmintás plasztik zárja.

Ez egyébként körbefut az autón, a küszöbtoldat, valamint a hátsó ál-diffúzor is ezt a mintázatot kapta. Ha már hátra értünk, a hangsúlyosabb szárny is jól mutat, de a legvagányabb részlet egyértelműen a dupla kipufogó, kár, hogy nem hangolták valamivel mérgesebbre, mindazonáltal látványra simán ellopja a show-t. Ha mindez még nem lenne elég a felismeréshez, egy aprócska plakett is hirdeti a Sport-mivoltot.

Ugyan kevésbé látványos módon kivitelezve, de belül is akad pár fontos ismertetőjegy, ilyenek a piros, mintázott ajtó- és középkonzoli betétek, a szintén piros varrás, vagy éppen a fémpedálok. A legszembetűnőbbek azonban mégis az első kagylóülések, melyeknek tartása remek, és az üléspozíció is rendben van, de combtájékon érdemes kevésbé „csülkösnek” lenni, ha valaki szeretné élvezni a kényelmét.

A helykínálat sem különösebben kisautós, elöl-hátul elférni, a fejtér pedig meglepően bőséges, magasabb utasoknak is elegendő lehet. Nagyon sokszor leírtam már (szám szerint ez a negyedik alkalom) a csomagtér méreteit, de aki még nem tudná, annak fontos infó lehet: alapból 265 literrel, bővítve pedig 579-cel gazdálkodhatunk.

Felszereltség szempontjából sem lehet ok a panaszra, lényegében mindent megkapunk, amit a jelenlegi széria tud, a távolságtartós tempomattól kezdve a néha indokolatlanul csipogó vészfékrendszerig, de jár sávtartó asszisztens, digit klíma, esőérzékelő, automata fényszóró, illetve a már megszokott, egységes rendszerű, 7 colos érintőképernyőt is megkapjuk, tolatókamerástól, navigációstól. A műszerfal is piros háttereket kapott, a középen csücsülő információs kijelzőn található Boost-menü pedig a turbó működését hivatott egy interaktív kördiagramon jelezni.

Persze lehet vagány a külső és erős a felszereltség, ha egy „Sport”-nak nevezett autóban nincs meg az a szükséges plusz, amit joggal várhatnánk. Itt most ne lóerőhegyekre gondoljunk, vagy négy másodperces sprintidőre, de attól függetlenül az 1.4-es, 140 lóerős Boosterjet tökéletesen illik a 970 kilogramm önsúlyú Swifthez, és a 6.3-6.5 liter között mért átlagfogyasztás sem vág földhöz. A Vitara S-ből, vagy épp az SX4 S-Crossból ismert, ám némileg átdolgozott erőforrás 230 Nm-es csúcsnyomatéka elegendő, és bár a 8.1 szekundumos 0-100 nem tűnik túl acélosnak, a vezetési élmény bőven kárpótol.

Ha nincs is hangoskodó kipufogó, egyesben azért vígan elkapar a Swift, a hatsebességes manuális váltót pedig élvezetes kapcsolni, jól hangolt, rövid fokozatok jellemzik. Az elöl MacPherson, hátul a Monroe-tól érkező csatolt hosszlengőkaros futómű szintén eltalált pont, épp eléggé feszes, és bár a nagy abroncsok miatt a közepesebb kátyúkat már megérezhetjük, kanyarban az optimalizált stabilizátor rúdnak köszönhetően a karosszériadőlés minimális. Az elöl 16 colos hűtött, hátul 15 colos tárcsafékek elegendő fékerőt biztosítanak.

Összességében nézve a Swift Sport tulajdonságai inkább a dinamikus ám technikás vezetési módot előnyben részesítőeknek lehet vonzó. Kellemes gépezet, méltó módon képviseli az elődöket, és bár ebben a ligában is van konkurencia, a Suzuki apró méregzsákja bőven megállja köztük a helyét. Az 5.5 milliós árcédula a Swift alapárához mérten ugyan borsos, de ne feledjük, hogy minden „Sport” plecsnivel ellátott modellnél számolnunk kell a különbözettel.

A tesztlehetőségért köszönet a Magyar Suzuki Zrt.-nek és a Suzuki Barta Cégcsoportnak!

Cikk | fotók: Bense Róbert

Töltsd fel, add el, vedd meg – próbáld ki te is az autotveszek.hu-t!