Sikeres villanyos – Nissan Leaf e+ 62 kWh teszt

2021. június 26.

611

Elektromosautó fronton a Nissan mindig is élen járt, hiszen a legtöbb konkurensét megelőzve, már 2010-ben bemutatta korszakalkotó villanyautóját, a Leaf-et. Persze már ezelőtt is léteztek kizárólag elektromos meghajtású autók, de a Leaf volt az első olyan családi használatra is alkalmas méretű, elektromos meghajtású személyautó, amelyet nagy tételben gyártottak.

A Nissan Leaf első generációja, kissé esetlen formája ellenére is hamar a legnagyobb példányszámban értékesített villannyal hajtott autó lett. Valamiért akkoriban a különleges műszaki megoldások mellé rendhagyó forma járt, de népszerűsége ennek ellenére hatalmas volt. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy a bemutatást követő 2011.-es évben „Az év autója” díjat is elnyerte, ezzel az első villanyautó volt, amely ebben a díjban részesült. Először csupán egy 24 kWh-ás akkupakkal lehetett kapni, ami nagyjából 200 Km-es hatótávot biztosított, majd 2016. -tól bekerült a kínálatba a 30 kWh-s változat is, amely egyetlen feltöltéssel már 250 km megtételére volt képes. 2017. -es bemutatás a után 2018.-tól már itthon is elérhetővé vált a sikermodell második generációja, ami a korábbinál kevésbé megosztó, és már a szemnek is sokkal kellemesebb megjelenéssel bír, 40 kWh-ás, ráadásul a hatótáv is növekedett a WLTP szabvány szerint 270 Km-re. Érdekesség, hogy a takarékosság jegyében a padlólemez, és számos alkatrész változtatás nélkül él tovább az új modellben, például az első ajtók is teljesen azonosak, de ezeket a jelentősen eltérő formaterv miatt nem is vesszük észre. Nemrégiben egy nagyon óvatos, szinte észrevehetetlen faceliftet kapott a modell, ahol a műszaki alapok még mindig az első Leaf-ből származnak, de immár két és félszer akkora, immáron 62 kWh-s akkucsomaggal is rendelhető, ami jelentős ugrást jelent a hatótávban.

A kocsi karosszériája a villanyautók jó részével ellentétben egészen autószerű, jól illeszkedik a Nissan arculatába, látszik rajta, hogy nem új modell, de a forma ma sem hat elavultnak. Mérete nagyobb, mint elsőre látszik, jóval hosszabb a kocsi, mint egy Golf, vagy Astra -ez egészen pontosan 4,48 méteres hosszt, 179 centis szélességet és 1545 mm-es magasságot jelent. Oldalnézetből árulkodó lehet, hogy a Tekna felszereltséggel járó 17 colos alufelnik szinte elvesznek alatta. A frissítéssel érkezett változások egyik eleme, hogy mostantól LED-es ködlámpa jár a szintén LED-es fényszórók mellé, amik kanyarfényként is funkcionálnak. A nagyobb akkumulátorral szerelt változat alapfelszerelésként kapja a kék színű külső dekorelemeket, ezeket egyébként némi felárért a 40 kWh-s változathoz is kérhetjük, így komoly kihívás megállapítani egy Leaf-ről, hogy az alap vagy az e+ verziót látjuk.

Az utastér bár hivatalosan 5 személyes, csak 4 felnőtt számára nyújt tökéletes kényelmet. A második üléssorban középen nem jó helyet foglalni, mert a megszokottnál magasabb „kardánalagút” meglehetősen nagy helyet foglal el a lábtérből. A csomagtartó viszont méretes, alapból 435 literes, a Bose hifi ebből 15 litert vesz el a csomagoktól, a töltőkábeleket kétoldalt, hálós zsebekben helyezhetjük el. A gesztenyebarna fényezéssel jól harmonizál a világos színű (szintetikus) bőr kárpitozás, amiből nem csak az ülésekre, hanem a műszerfalra is jutott. Ebben a színösszeállításban a műszerfal látványra már-már a prémiummodelleket idézi, és az összeszerelési minőség is rendben van, ahogy ez elvárható, nem zörög, nem nyikorog semmi. Sajnálatos, hogy néhány kapcsoló (pl. az ülésfűtésé) olyan, mintha a 90’ -es évekből ragadt volna itt. Ellentétben az irányválasztó karral (ez inkább egy játékkonzol kezelőjére hasonlít), ami modern megjelenésű, és a használata is egyszerű. Itt található még az e-Pedal és az Eco mód kapcsolója is, előbbivel akár egypedálos módban is vezethetünk, mert gázelvétel esetén olyan erőteljes fékhatást kapunk, amivel akár állóra fékezhetjük az autót. Az Eco mód, nevéhez hűen az energiatakarékosság jegyében született, bekapcsolva kissé visszaveszi az autó gyorsulását, és ilyenkor az energia visszatáplálás is erősebb, ha felengedjük a gázpedált. Az óracsoport ötvözi a múltat, és a jelent, a sebességmérő analóg, míg minden más adat digitális kijelzőn jelenik meg. Az infotainment nyolc colos érintőképernyője egy kicsit a régi idők moziját idézi, az érintésérzékeny felület mellett fizikai gombokat is alkalmaz. Nincs ezzel semmi gond, a rendszer könnyen megszokható, és jól használható, hasonlóan a klímapanelhez, ami szintén eltér a manapság megszokottól, de használata – az ésszerűen elhelyezett nyomógomboknak köszönhetően – gyorsan elsajátítható.

A Leaf e+ maximális teljesítményeként 217 lóerő, és 340 Nm nyomaték áll a rendelkezésünkre. Úgy gondolom, hogy ez több, mint elég, hiszen padlógázzal indulva nagyjából 80 km/órás sebességig folyamatosan dolgozik a kipörgésgátló, ilyenkor -elsőkerékhajtású autó lévén- nem árt erősen fogni a kormányt. A lendület nagyobb tempónál sem hagy alább, a 100-as tempót 6,9 másodperc alatt érjük el, ez egy több, mint 1700 kg tömegű kocsitól szép teljesítmény. Elöl MacPherson, hátul torziós futóművel szerelték az autót, az úthibákat kellemesen kisimítja, de sportos autózásra nem való.

A hatótáv is egyre inkább közelít a benzines autókéhoz, a WLTP szabvány szerint vegyes körülmények között 385, míg kizárólag városban használva 528 megtehető kilométert ígér a gyártó. A töltési idő Mode 3 kábellel 20-80% -ra 50 Kw -os villámtöltővel 90 perc, 0-100% -ra 6,6 kW-os fedélzeti töltővel 32A-s fali dobozról 11,5 óra, míg 10A-s EVSE kábellel hálózati áramról 0-100% -ra 32 óra.

A végére maradt a feketeleves, ugyanis a Leaf e+ nem olcsó autó. A csúcsfelszereltségű tesztautónk alapára 15 690 000 Ft., ebből most a Nissan 1,3 milliós importőri akciós kedvezményt ad, míg ha igénybe vesszük az állami támogatást is, 12 890 000 Ft. -ot kell a kasszánál hagynunk.