Nagy környezeti terheléssel járna a szintetikus üzemanyagok terjedése

Eddig leginkább gazdasági szempontból vizsgálták ezt a kérdést, és mivel ezt az akadályt a jelenlegi tudásunk szerint nagyon nehezen lehetne leküzdeni, magyarul nagyon drága az előállítása a szintetikus üzemanyagoknak, nem nagyon jutott odáig a tudomány, hogy részletesen vizsgálja a környezeti lábnyomát ennek a még gyerekcipőben járó technológiának. Számos autógyártó kísérletezik a kérdéssel, hiszen vitathatatlanul sok előnye lenne, ha nem kellene lényegesen változtatnunk a közlekedési szokásainkon a hosszú távú utazásokkor, ugyanakkor minden forgatókönyv azzal számol, hogy még ha el is terjed a szintetikus üzemanyag, mint hajtási alternatíva, a városi közlekedésben nincs alternatívája a villanynak, annak ellenére sem, hogy ezekkel az üzemanyagokkal könnyebb elérni azt, hogy szinte károsanyagoktól mentes legyen a kezelt kipufogógáz.

A heidelbergi Institut für Energie und Umweltforschung, azaz az energia és környezeti kutató intézet (Ifeu) a német környezetvédelmi hivatal megbízásából készített egy tanulmányt szintetikus üzemanyagok kapcsán. Röviden összefoglalva: a klímának jót tenne, a levegőnek, a víznek és a termőtalajnak viszont rosszabbat, mint eddig sejtették.

A kutatók a  Power-to-X rendszer teljes CO2 kibocsátási mérlegét vizsgálták. A szintetikus üzemanyagok a tervek szerint leginkább a teherszállításban és a légi közlekedésben kapnának kiemelt szerepet a jövőben, de az autógyártók is nagy reményeket fűznek ehhez, mivel a hagyományos motorokkal hajtott autókat is klímasemlegesebbé tehetik ezzel.

Az Ifeu tanulmány fékezi a technológiával kapcsolatos eufóriát. A power-to-x módszerrel jelentősen csökkenthető ugyan az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátása, de még ha 100% megújuló energiával állítják is elő, akkor is jelentős környezeti terhelést jelent. A szintézishez szükséges szén CO2-ként kipufogógázból, levegőből vagy biomasszából lesz előállítva a tanulmány szerint, az ebből adódó emisszió, finompor terhelés vagy éppen túltrágyázás ami elsavasodó vizekhez vagy talajhoz vezet, durva környezeti lábnyommal jár.

A szélerőművek és fotovoltaikus berendezések építése, valamint a szintézishez szükséges berendezések, és nyersanyagok szállítási infrastruktúrájának kiépítése is jár olyan környezeti terheléssel, ami a vizet és a levegőt egyaránt szennyezi. Ezek a problémák ugyanakkor a nagy konkurens rendszerben, az akkumulátoros elektromos autókhoz kapcsolatos infrastruktúrában is jellemzőek. Az ezekhez kapcsolódó beruházásoknak is komoly a környezeti lábnyoma.

kövesd a facebookon, és értesülj a friss hírekről!

forrás: Várkonyi Gábor Autóblog