Fiat 128 – laza olasz vadulás

Az itáliai autógyártás egyik legjobban eltalált modellje 45 éve született meg, ami már-már matuzsálemi kornak számít, mégis akkoriban maga volt a modern autó. A Fiat 128 több volt, mint egy csinoska járgány. Egyszerre volt stílusos, strapabíró, hasznos és sportos. Egyértelműen korát megelőzve hódította meg az öreg kontinenst és lett belőle valódi legenda.

Az olasz gyártó a Cinquecento sikerein felbuzdulva újabb slágerszériát dobott piacra, méghozzá egyből az ötszázas mellé, kissé szembemenve magával, hiszen a kisautó ekkoriban nagyon népszerű volt. A merész lépésből végül nagyon is jól jött ki a Fiat, a 128-as elnyerte az Év Autója címet, a szakértők, kritikusok véleménye szerint előremutató gépezetet sikerült alkotniuk a tervezőknek. A Fiat ebben a típusban használta először az új fejlesztésű SOHC-motort, mely alumínium hengerfejet kapott, a vezérműtengely pedig felül kapott helyet és bordázott szíj hajtotta. Ezeket az erőforrásokat csaknem tíz évvel később kezdték csak alkalmazni a nagy európai gyárak. Emellett a különböző hosszú féltengelyek is újdonságnak számítottak, ennek köszönhetően vált lehetővé, hogy a motort és a váltót egymás mellé építhessék.

A Fiat 128 eleinte szedán és kombi kivitelben, 1.1-es motorral volt kapható, 1971-ben a Rally fantázianevű típus azonban már 1.3-as erőforrást kapott. Nem sokkal később érkezett a Sport Coupé, amely a kisebb és a nagyobb teljesítményű motorral is elérhető volt, talán az újító szándék mellett a sportos kivitel lett a másik jelentős fegyvertény. 1972-ben új hűtőrácsot kapott a modellcsalád, négy évvel később pedig teljesen megújult a széria. Az új lökhárítók, lámpák, a belső változtatások, az átalakított erőforrások ismét löktek egyet a 128 megítélésén. Ráadásul ekkoriban már lehetett azt is mondani, hogy rettentően strapabíró a típus, váltója és motorja is örök életű volt, szinte minden körülményt bírt az autó, ami megint a Fiat malmára hajtotta a vizet, ennek tudatában aztán egyre többen akartak egy 128-ast birtokolni.

Azonban, ahogy ez sajnos lenni szokott, az új modellek kezdték kiszorítani a korábbi gyártmányokat, szépen lassan kivonultak a különböző modellvariánsok a piacról. 16 év alatt több mint hárommillió példányt adtak el a 128-as Fiatból, melynek a gyártását végül 1985-ben fejezték be. A típus Zastava néven folytatta életét, a jugoszláv gyár szériája ugyan sikeres volt a keleti blokkon belül, sem minőségben, sem élményben nem közelítette meg elődjét.

Bense Róbert