“Fékpofáink megújulnak”
Mint előző postomban írtam ismét előjött egy két probléma, de már félig-meddig elhárításra is kerültek. :) Ugye a fék, fék az alap, hogy legyen, ha elindulni nem is lehet a kocsival megállni akkor is lehessen vele vagy valami hasonlót vallok, mert amúgy öngyilkosság egy Trabant. Még így is… :D
Hosszas egyeztetések során sikerült egyeztetni egy időpontot Rolival (Zöld Trabi Debrecen, biztos láttátok már a Böszörményin) és Zolival, akit én is most ismertem meg személyesen. Ő is Trabant tulaj, de ő Észak-Magyarországot képviseli a “pöfögő papírjaguárok” lefedettségi térképén.
Összejött vasárnap délután fél 3-kor a csapat egy kis fékpofa szerelgetésre. Szerelés előtt csodálkozva láttam egy kedves ismerősöm összetörte Bogarát… :( Kár értem mert nekem tetszett, amolyan HotRoad stílus, matt fekete fényezés, króm kör tükrök, a végtelenségig és tovább ültetett futómű, piros felni, fehér gumifallal… szval stílusos. Reméljük hamar meggyógyul! :)
A szerelés közben kiderült, hogy sajnos némi szerszám híján vagyunk, ugyanis 32-es kulcs helyett 30 kellett volna a kerékagy csavar meglazításához. Mindenesetre azt így is láttuk, hogy a fékpofák azért viseltesek, keményen el vannak vékonyodva. Mivel a csavart nem sikerült kicsavarni, így az új fékpofák kocsin kívül maradtak (a csomagtartóba azért bekerültek). A fent lévőket pedig szépen megcsiszoltuk! A dob viszont meglepően szép állapotban volt annak ellenére, hogy gyári, még belül sincs elkopva… :) Meglepődtem, hogy milyen gyönyörű volt a belseje, főleg a külsejéhez képest… :D
Itt szeretném megköszönni a fiúknak a szerelést, a segítséget, természetesen a sörözést valamikor összehozzuk! :) Továbbá megemlíteném még Roli Trabiján a duplaszálú indexizzót… Élőben még nem láttam Trabin, képeken viszont tetszett… élőben is! :D Jó volt további márkatársakat megismerni… Még ilyet! :)
Képeket a folyamatokról sajnos nem lőttem, de a következő postban ígérem csak képek lesznek, valamint ha felkerülnek az új fékpofák lesznek képek is, addig is legyetek jók (ha tudtok)…
szerző: Vásárhelyi Tibor
