Csavar, Csavar, Csavar
Itthon persze gyorsan hírement legújabb családtagunknak és jópáran csodájára jártak. Szereném megjegyezni, hogy mióta Trabitulaj vagyok nincs olyan nap, hogy ne keljen valakinek visszaintegetni, vagy fogadni olyan üzeneteket hogy: “Szép”, “Ez igen”, “Klassz verda”, “Jóóó” :D Természetesen ezeknek nagyon örülök és büszke tulaj vagyok még akkor is, ha az autót nem én kezdtem el felújítani.
Visszatérve a javításra. Apróbb szépséghibái voltak az autónak, mint például az anyósülés lefogatása nem volt megoldott, így a jobbos kanyarokban szó szerint az ölembe borult a szállított személy. :D (Gyakran Viktor) Apa 4 óra fúrás és faragás után tudta csak lefogatni a Fiat üléseket a helyükre. Kis feladatnak tűnt de nem volt az ugyanis a lyukkiosztások nem egyeztek, ezt több fúrófej is bánta… :S
A lefogatás és egyéb autóalkatrészek olajozása stb után jöjjön egy kis bevásárlás. Új antenna beszerzése, ugyanis a régi már am sem volt a toppon de Viktor le is rendezte egy jólirányzott mozdulattal. :D Továbbá új üléshuzat mert a benne lévő piros nem ment éppen a szemem színéhez és Körby-hez sem illett annyira. Ezenfelül az autóban csend volt végig, ugyanis a Hi-Fi cucc mint olyan nem nagyon volt, leszámítva a hátsó “kalaptartóban” lévő két Blaupunkt hangszórókat. (Utólag: ezek elég durva cuccok). Szval vásárolva lett hozzá egy Pioneer fejegység, 4x50W-tal, USB, CD, AUX lejátszási lehetőséggel. Egész szépen szól így a kocsi, annak ellenére, hogy mélyláda nincs, szerintem nem is szükséges, mert a mély így is megvan és csak szétrázná a kasznit.
Mint minden autón a Trabikon is meglátszik azért az idő vas foga. Nos 1990-es a Trabi szóval az utolsó darabok között szerepelt, ennek ellenére azért a rozsda sajnos rozsda. Kókány megoldásnak tűnhet, de az apró kavicsfelverődések és elemillesztéseknél megjelező rozsdafoltokat körömlakkal sikerült elfedni. Előbb egy átlátszó réteg került fel a védelem érdekében (már ha beszélhetünk ilyenről), majd az ezüst szín. Olcsó, gyors, költséghatékony megoldás. Az ezüst színkódja egyébként megvan, így később még lehet, hogy kikeverésre kerül, de egyelőre nem. A javítások közelről így néznek ki, távolról, vagy nem a hibákat kémlelve azonban észre sem lehet venni őket.
Az első szerelési körben került sor a takarításra is, mert nem volt túl tiszta az autó, a csomagtartóba akkor került bele a szövet és került becsomagolásra a pótkerék. A “rumli” azóta tovább nőtt, pont a hétvégén csináltam ismét rendet egy papírdobozba, de erről majd később, haladjunk szépen időrendben tovább… A képeken már az általam vásárolt üléshuzat szerepel.
szerző:
Vásárhelyi Tibor
