SEAT Leon ST 1.5 TSI Xcellence teszt – felülmúlja az elvárásokat

Egy alsó-középkategóriás de még egy középkategóriás kombitól is alapesetben egyetlen fő erényt szoktunk elvárni, ez pedig a praktikum. Nyilván ott van még szorosan mellette az ár-felszereltség-fenntarthatóság-motorizáció négyese, majd az is, hogy milyen márkajelzésű modellről van szó, ugyanakkor a megjelenés, illetve az, hogy mennyire „villantós”, már kevésbé döntő jellemző, főleg azoknál, akik valós használatra vásárolják a szóban forgó autót. Ezeket a szempontokat általában a gyártók is figyelembe veszik, ennek viszont némileg ellentmond, hogy az elmúlt néhány hétben két olyan kombit is teszteltünk, melyek amellett, hogy a középkategóriába tartoznak és praktikusak, még mutatósak is. Bevallom, nem feltétlenül a Kiától vagy éppen a SEAT-tól várnám a látványos puttonyosokat, utóbbitól már csak azért sem, mert ugyan miért szeretnének karakteresebb küllemet adni egy Leon ST-nek mondjuk egy Golf Varianttal szemben? Maradtak bennem ilyen és ehhez hasonló kérdőjelek, ám azon a tényen ez mit sem változtat, hogy a Leon ST az elvárások feletti szinten teljesít, még ha ehhez kellett is egy erősen akciózott ár.

A megjelenésre való rácsodálkozásom valószínűleg egyetlen dolognak köszönhető: nem volt még nálunk Leon / Leon kombi tesztautó. Pedig a spanyol kompakt minden, csak nem új, az Alejandro Mesonero-Romanos formaterve alapján megálmodott külső 2012-ben lépett a piacra és azt kell mondjam, hogy megelőzte a korát, hiszen minimális ráncfelvarrást követően, 7 évvel később sem tűnik fáradtnak. A legjobb az egészben, hogy semmi nincs rajta túlgondolva, egységes, mégis különleges az összkép.

Ehhez olyan apró finomságok kellettek csupán, mint a kiugró visszapillantó, a szögletes élek mind a lámpatesteknél, mind pedig a lökhárító alsó részén, a motorháztetőn és az oldalán futó domborulatok, vagy éppen a kissé kiugró far és a dupla kipufogóvég. Így kell egy alapvetően egyszerű dizájnból kihozni a maximumot. 4.5 méteres hossza és 1.45 méteres magassága kellemes arányokat kölcsönöz a Leon ST-nek, az egyetlen hátrány talán csak az oldalsó ablakok mérete, ráadásul belülről a B-oszlop is igencsak nagynak érződik, hátrébb tolt ülésnél a perifériás látótér emiatt érezhetően csökken, erre érdemes odafigyelni, engem egyszer majdnem sikerült „megviccelnie”. A főfényszóró, a menetfény és a hátsó lámpa is LED-es, hovatovább a rajzolatuk is igen tetszetősre sikerült. A „full LED” néven futó csomag egyébként feláras, közel 500 ezer forintot kérnek érte.

Sokáig nem kellett keresgélni a tesztautó felszereltségét sem, már a halványkéken világító küszöblécre ráírták, hogy „Xcellence”, a bőr-szövet kárpit is kifejezetten ennek a szintnek a sajátja. Az ülések tartása jó (a vezetőülés alá még egy kis tárolóboxot is kapunk), kicsit szabhatták volna szélesebbre az ülőlapokat, de mindent egybevetve a helykínálattal nincs gond, a beltér hangulatán ráadásul sokat javít a panoráma üvegtető is – ez utóbbi amúgy az oldalablakokkal együtt távirányítással is nyitható/zárható, ügyes megoldás. Hátul látszólag fapadosabb kinézetűek az ülőfelületek, ám a kényelmükön ez nem érződik, kellemes kialakításúak, a tetővonal ugyan a fejtér környékén már lefelé csapódik, de odabenn ebből vajmi keveset érzékelhetünk. A csomagtér alapból 587 literes, bővítve pedig közel 1.5 köbméteres, roló, akasztók, rögzítők is járnak, a padlóval is játszhatunk, a perem – mint már említettem – kicsit kiugrik, viszont alacsonyan van, megkönnyítve ezzel a pakolást.

Az utastér letisztult, sok nagyméretű műanyagfelület jellemző, de az anyagminőség ettől függetlenül nem rossz. Kevés króm és ezüst árnyalatú dekor jutott a középkonzolra és a szellőzőrostélyok környékére. Odabenn is leginkább a szögletesség uralkodik, minden funkció pillanatok alatt áttekinthető, a konszern elemei természetesen mindenhol felfedezhetőek, ebben semmi meglepő nincsen. A bőrözött, varrott multikormány egy „X” betűvel jelzi a speciális felszereltséget.

A különc formavilágú középső szellőzők között egy 8 colos érintőképernyő kapott helyet, mely nagyon egyszerű menükkel variál, de a biztonság kedvéért még hangvezérléssel is ellátták, azonban sajnos a tolatókamera már nem fért bele a tudásába, ezért külön kell fizetni, egészen pontosan 85 ezer forintot. Ez nem vészes összeg érte és már csak azért is meglepő, hogy nem került bele, ugyanis ParkPilot-ot kapott a tesztautó, ami viszont majdnem 200 ezer forintos tétel a konfigurátorban.

A műszerfalba kérhetünk digitális kijelzőt is, de véleményem szerint felesleges, hiszen az alapáras információs egység is bőven elegendő, jól is fest a sárga keretével (ugyanez a hangulatfény jutott az ajtóbelsőre is), ráadásul minden olyan tudnivaló elérhető rajta, amire csak szükségünk lehet vezetés közben. Az indítás gombnyomásos, az ablakmosó fúvókák fűthetőek, a külső tükrök elektromosan behajthatóak, rolóval is ellátták a hátsó sor ablakait, szóval egy sor olyan apróságot tud a Xcellence, ami ezért az árért nem feltétlenül elvárható. Biztonsági oldalról sem érheti panasz tesztünk főszereplőjét, összesen 7 légzsákot kapott a Leon ST-t, hátulra három fejtámla és ISOFIX rögzítési pontok is kerültek. Az EuroNCAP teszteredménye alapján 5 csillagot érdemelt a SEAT, ugyanakkor a hipermodern vezetéstámogató rendszereket ne keressük.

A motorpaletta kellően széles, ide kattintva érhető el a teljes lista, alanyunk a 130 lóerős, 200 Nm csúcsnyomatékú 1.5-ös TSI erőforrást kapta, hatfokozatú manuális váltóval párosítva. Az erősebb, 150 lóerős változatért nagyjából 350 ezer forinttal kellene többet fizetni, de a nem egészen 1.3 tonnás bódéhoz mérve a gyengébb kivitel is elegendő. Normál terhelés mellett (630 kg a maximum) 9.5 másodperc alatt teljesíti a 0-100-as gyorsulást, a hivatalos végsebesség pedig 207 km/óra.

A váltási érzet egy kicsit akaratosabbnak érződik, mint amit vártam, a fokozatok viszont jól eltaláltak. Hétfokozatú DSG is elérhető, de ezért már elég combos felárat kérnek. A futóművet ugyan papíron ellátták „komfort” jelöléssel, ám inkább érződik feszesnek és stabilnak, mintsem lágynak. Megérezni vele a közepes úthibákat, viszont a sebességfüggő szervóval együttesen jó vezetési érzetet biztosítanak, a magasabb kényelmi szint feláldozható ezért a magabiztosságért. A fogyasztás is kellemes adatokat mutatott, hosszabb országút + pálya szakaszokon 7 liter alatt sikerült tartanom, városban sem értem el a 8-at, vegyes etapokkal nagyjából 7 liter lehet az irányadó szám.

Azt a bizonyos kedvezményes árcédulát már pont eleget emlegettem ahhoz, hogy végre leleplezzem a konkrét összeget is. Nos, az extrákkal növelt listaár 8.34 millió lenne, ez nyilvánvalóan rengeteg, viszont jelen esetben több mint 1.8 milliót engednek a végösszegből, 6.500.000 forintért pedig ez egy igazán korrekt ajánlat. Hogy miért a nagy kedvezmény? Erre viszonylag könnyű a válasz, ugyanis pont a napokban járták be a sajtót az új Leon egyelőre még álcázott fotói, ami azt mutatja, hogy közel a negyedik generáció. A kifutó széria így jóval kegyesebb lehet a pénztárcához, mint akár a házon belüli konkurens modellek.

Teszt | fotók: Bense Róbert

A tesztlehetőségért köszönet a Duna Autó Zrt.-nek!