Opel Astra Classic II. – egyszerű és népszerű
Ha Magyarországon valaki kicsit is jártas az autók világában, annak az Opel Astra Classic II. típusmegnevezésről egyből a népautó képe ugrik be. Nem csupán azért, mert az Opel idehaza a legnépszerűbb autómárkák egyike, hanem azon okból is, hogy az említett modellből még mindig rengeteg fut a hazai utakon. Az eredeti típust 1998 és 2004 között gyártották, ráncfelvarrás nélkül, viszont a nagy sikerre való tekintettel, csakúgy, mint az F esetében, a G is kapott egy Classic változatot.
Tesztpéldányunk 2005 októberben kezdhette meg pályafutását. A négyhengeres, 1596 köbcentis 16 szelepes twinport – (amit a kedvezőbb fogyasztás miatt kezdtek gyártani) motor 11,5 másodperc alatt gyorsítja 0-ról 100-ra a 1230 kilogrammos testet. A maga 103 lóerejével és 147Nm-ével nem beszélhetünk egy kifejezetten fürge autóról, gyorsulásnál, illetve főleg előzésnél kicsit lomhának érződik, hogy a bekapcsolt klíma miatti teljesítménycsökkenésről már ne is beszéljünk.
Azonban ha már eléri a megfelelő sebességet, valamint fordulatot, nincs vele különösebb probléma, és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egyébként sem versenyzésre szánták ezt a típust. Az 5 sebességes manuális váltó a 149.000 kilométeres futás ellenére pontos kapcsolású, ugyanakkor rövidek a fokozatok a sebességek között. A pedálok elrendezésére nem lehet panasz, a kuplung jól eltalált, közepesen könnyű benyomása nem erőlteti meg a lábat, de azért érezzük is, hogy van is ott valami, amit „taposni” kell. Az autó úttartása is rendben van, nagy sebességnél is stabil a kapcsolata az aszfalttal, nem kell a kormányba kapaszkodni a kanyarokban.
A próbaút során, a futásteljesítményt figyelembe véve szinte mindennel elégedett voltam, kivéve két dolgot. Az egyik a fék, számomra nagyon hosszúnak tűnt a fékpedál útja, bár a hatásfokkal különösebb gond nem volt, ami persze nem is csoda, lévén a féktárcsák és a fékbetétek pár hónappal ezelőtt lettek kicserélve. A másik a bajuszkapcsolók, nekem furcsa volt, mind a formájuk, mind az elhelyezésük miatt, ezt egyértelműen szokni kellene. Ha már az utastérben járunk, meg kell említeni, hogy ennek a modellnek a „típusbetegsége” az üléskárpitok kopása, azonban itt nem tapasztalható semmilyen anyagfáradási probléma. Továbbhaladva sem találunk a belső térben feltűnő használati nyomokat, egyedül a kézifék szoknyája az, amin már látszik az elmúlt 12 év.
Az autó 4110mm hosszú, 1709mm széles és 1425mm magas, nem hinném, hogy a kiállását túl sokaknak be kellene mutatni. Viszont azt érdemes róla tudni, hogy a csomagtartója nem mondható kicsinek, hisz alapból 370 literes, amibe lehet bőven pakolni, és ha az üléseket lehajtjuk, akkor 1300 literesre is bővíthetjük. A hátsó ülésekre visszatérve, a kényelmükkel nincs probléma, akár három személynek is elegendő lehet, a lábtér a kategóriától megszokott módon egész bőséges. Így ideális egy családi kiránduláshoz, hosszabb távú utazásra is. A karosszériája a modellnek kifejezetten időtálló, semmilyen külső tényező által okozott sérülés nem található rajta, ráadásul a korrózió sem kezdte meg, látszik, hogy vigyáztak rá.
Az Astra Classic II. fenntartása igen kedvezőnek mondható, mivel nagyon népszerű és kedvelt volt, így bárhol található hozzá alkatrész, általánosan jó az ellátottság. Korábban már (99 ezer kilométernél) cserélve lettek az első féktárcsák és a fékbetétek, 146.800 km-nél pedig vezérműszíj, vízpumpa, jobb oldali kormányösszekötő rúd, jobb oldali kormány gömbfej és gyújtótrafó (ez szintén különösen jellemző a típusra) csere történt. Fogyasztása ugyancsak pénztárcabarát, a gyári adat 8.6l/100km városi használat mellett, de a tesztút alatt a tényleges fogyasztás 7,5-8 literre jött ki. Vegyes fogyasztásként 7.1l/100km van megadva gyári értéknek, amit viszont mi se tudtunk lejjebb tornászni.
Az autó jelenleg a 2. tulajdonosánál van, aki több hónapos keresgélés után talált rá. A kritériumokat nézve nem volt egyszerű dolga, szempont volt, hogy legyen első tulajdonban lévő, keveset futott, végig szervizelt, nem dohányzó, és garázsban tartott. A használtpiacon az alsó-középkategóriában helyezhető el, 700 ezer és 1.5 millió forint között már lehet találni ilyen paraméterekkel bíró, nem széthajtott, jól karbantartott modelleket, átlaghasználathoz pedig logikus választás lehet.
Kathi Imre | Lajos Zsolt
