Az autómárkák új stratégiával reagálnak a túlkapacitásra

Úgy tűnik az elmúlt két hónap adataiból, hogy az, amit az egyes márkák vezetői mondanak stratégia szempontból, nem csak duma, hanem komolyan is tesznek lépéseket arra, hogy a profitabilitás legyen az elsődleges szempont, és ne a piaci részesedés meg a gyártási kapacitás kihasználása határozzon meg mindent.

Amikor egy márka jelentős túlkapacitásokkal küzd, akkor egy olyan spirálba kerül, ami nem egészséges. Az alacsony kihasználtsággal működő gyárak minden egyes nap veszteséget termelnek. Ezért “megtöltik” a kapacitásokat. Ami túltermeléshez vezet. A túltermelés viszont letöri az elérhető árréseket, hiszen agresszívan kell a piacra szorítani a tárolás közben is költséget okozó autókat. Számos praktika van erre, autókölcsönzőknek lehet nagy mennyiségeket eladni, dílerekkel lehet gyártói nyomásra megvetetni egy halom autót, de a közös nevező, hogy ez nem egészséges hosszútávon. Pénzt sem hoz, és a maradványértéket is tönkreteszi. Adódik hát a kérdés, hogy miért nem zárnak be akkor mindent, ami felesleges, építik le a szükségtelen gyárakat, és “slankulnak”. Egyfelől senki sem szeret piaci részesedéseket feladni. Ez eddig nem fért bele. Másrészt nagyon sokszor komoly a politikai nyomás Nyugat-Európában, hiszen minden politikus tudja, hogy amit egyszer ott bezárnak, az szinte bizonyosan nem jön vissza.

A vírus okozta gazdasági nehézségek ugyanakkor átírják ezeket a berögződéseket. Egyrészt a gyártóknak van mire hivatkozni, amikor le akarnak építeni. Másrészt eleve rövidített munkaidőben dolgoznak sok helyen, és ez karöltve azzal a hatással, hogy sok helyen teljesen álltak a gyárak 1-2 hónapig, jelenleg nem okoz túlkínálatot. Na és itt jön a lényeg: az autóipari vezetők mindenáron vissza akarják csavarni a kedvezményeket. Az az izgalmas helyzet, hogy mindezt most szinte mindenhol egyszerre teszik. Németországban a 30 legnépszerűbb modell átlagosan 22.5% kedvezménnyel ment el a listaárból. Már most 20% alattira esett ez a kutatások szerint, és ha hihetünk a menedzsereknek, akkor itt nem lesz vége a folyamatnak. Ha senki nem táncol ki ebből látványosan, akkor kisebb autógyártók lesznek belátható időn belül, kevesebb legyártott autóval, de normálisabb profitrátákkal. Ezzel mindenki nyerne a nap végén. A gond akkor van, ha valamelyik gyártó most érzi meg a sanszot arra, hogy “piacot vegyen”: akkor a többiek is kénytelenek lesznek lépni, és az egész kezdődik elölről.

forrás: Várkonyi Gábor Autóblog