Ssangyong Tivoli X150 1.5 GDI Turbo teszt (2019) – i lov’ it, azaz Tivolit mindenkinek!
Koreai, ennek ellenére méltó ellenfele a magyarok kedvencének, a Suzuki SX4-nek.
A jelenleg kifutó sima Tivoli 2017-ben már átesett egy faceliften, ami hatalmas előrelépés volt a külső megjelenésben a 2000-es évek elején újdonságnak számító modellekhez képest. Azóta Korea harmadik legnagyobb márkája és egyben a legrégebbi autógyártója belátta, hogy Európában nem kapók az emberek arra a formavilágra.
Éppen elég megemészteni az öreg kontinensen élőknek a Ssangyong nevet, amely két sárkányt jelent. A kevésbé befogadó embereknél ez már teljesen kiveri a biztosítékot. Az pedig egy másik furcsaság, hogy az eredetileg haszongépjárműveket gyártó cég legkisebb modelljének a Tivoli nevet adta, amely egy kisváros Róma mellett. De a legérdekesebb részletet barátnőm fedezte fel a fotózás alkalmával az autó mögött állva. Mégpedig, ha egy tükröt rakunk a modell megnevezése mögé akkor mi olvasható visszafelé? Nekem eszembe nem jutott volna: i lov(e) it! Nagyon jót derültünk ezen!
Nevetsz, de egyébként nagyon szerethető kis crossover, ahogy a neve is mutatja (visszafelé olvasva). Az orr rész kisebb módosításon esett át, a lámpák keskenyebbek és rövidebbek lettek az elődjéhez képest. Emellett az egész eleje letisztultabb és kellemesebb lett, köszönhetően a vízszintes, letisztult vonalaknak. Elhagyták a front részt kettéosztó X alakot, amely kissé bugyutává tette az egészet.
Az oldalát már korábban is izgalmassá tevő hullámzó lemezekhez nem nyúltak a tervezők és milyen jól tették! Az övvonal eléggé magasan van, ami robosztus megjelenést kölcsönöz az oldalról elég kocka bódénak. Viszont a tetővonal hátrafele lejt egy kicsit, de észszerű keretek közt, vagyis nem ment a dizájn a komfortosság rovására, hátul is kényelmes láb- és fejtér van.
A hátuljához érve az az érzésem támadt, hogy arra már nem jutott idő vagy nem is tudom. Vettek egy sima lemezt, húztak bele egy-két ívet és kész. Hozzátartozik a teljes képhez az is, hogy ezek a vonalak tökéletes összhangban vannak a Lancia Thesis-re emlékeztető előre nyúló hátsó lámpákkal, valamint ez az egyszerűség sokkal jobban áll neki mint a karakán, markáns formák. Hiába: a kevesebb néha több.
A Tivoli X150 utasterében egyből feltűnik a multikormány (innen vezérelhető többek közt a tempomat is) mögött található 10,25 colos HD felbontású teljesen digitális műszerfal egység, amelynek a gyorsasága és átláthatósága lenyűgöző! Komolyan sok prémium gyártó hasonló rendszere gondolkodik, inicializál. Ez nem, az animáció sem laggol. Rengeteg információ gyorsan és könnyen megjeleníthető ezen a felületen és még nem is nyúltam a 8 colos érintőképernyős konzolhoz, ahol szintén rengeteg dolog egyszerűen és szinte azonnal elérhető. Minden földi jóval felszerelték.
Az Android Auto és az Apple Car Play használatával nincs szükség az autóban navigációra, hiszen ezeknek köszönhetően pillanatok alatt kikerül a kijelzőre a Waze. Sőt, a gyártóknak sem kell a zárt navigációs szoftvert megvenni, így a költséghatékonyság jegyében nincs is szükség erre.
A belső anyagok a Ssangyong legkisebb városi cirkálójában is kifogástalanok, nem kopognak. A formák letisztultak és ismerősek, az ajtóban található carbon hatású betét kifejezetten tetszett. Az alumíniumnak kinéző műanyagokból itt sincs hiány, a zongoralakkhoz hasonlóan. Utóbbiból jó sok található a középkonzolon, az ajtón és a kormányon is.
Az infotainment alatt kapott helyet a kétzónás klíma átlátható kezelőszerve, amely a prémium autók belterét idézi. Lejjebb tekintve az első ülések fűtésének gombjai találhatók. Ezalatt középen egy USB csati, jobbra a start-stop funkció kapcsolója, balra a kormányzás módja állítható Normal és Sport között. Ettől meglepően feszesen terelgethető a 4,2 méter hosszú és 1,8 méter széles kasztni, amely nagyobb az SX4 paramétereinél, akárcsak a 2,6 méteres tengelytáv, amely majdnem 10 centivel hosszabb a kategóriatársnál – és hát nem csak ebben kerekedik felül.
A tesztautóban egy hatsebességes manuális váltó van, amellyel voltak “nézeteltéréseim” annak ellenére, hogy szeretem a feszes, sportos váltókat. Ez viszont már túlságosan is az volt, de tekintve, hogy erősen bejáratós volt a Tivoli X150, ugyanis mindössze 911 km-rel vettem át, ezt elnéztük neki.
A négy irányban állítható kormányoszloptól balra található egy kapcsolópanel, ahol többek közt lejtmenetszabályzó, sávtartó, holttérfigyelő és az LCD panel fényerejének állítógombjai találhatók. A kategória egyik legnagyobb hátsó üléssorával rendelkezik, melyek háttámlája dönthető, így többszörösére növelhető a 427 literes csomagtér (pótkerékkel ez 311 literre csökken).
A Tivoli X150 orrában az osztrák AVL motorfejlesztő cég munkája, egy vadonatúj 1,5 literes turbós benzin motor található, amely 163 lóerő és 260 Nm (automataváltó esetében 280 Nm) nyomaték leadására képes. Lássuk be, ezek elég szép számok, főleg, hogy egy 1 400 kg alatti kasztnit kell mozgatnia. A vezetési élmény kimondottan kellemes, a futómű jól reagált az úthibákra, sőt, a 18 cm-es hasmagasságának köszönhetően a fotózás helyszínén és nehezebb terepen is könnyen elboldogult.
A Ssangyong Tivoli X150 tesztautót DLX felszereltséggel kaptuk, melyben számos biztonsági funkció és multimédiás eszköz volt. Ettől már csak a DLX Plus a jobban felextrázott. Ennek listaára 2019 októberében valamivel több mint 6 200 000 forint, míg az alapfelszereltséget jelentő STD csomag 4 560 000 forinttól elérhető. Már ebben is olyan funkciók találhatók mint az AEBS automata vészfékező rendszer, táblafelismerő, sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, tempomat és start-stop motorvezérlő rendszer. A gyártó oldalán található konfigurátorban megtalálod a pontos, tételes felszereltségi listát.
Összességében nagyon kompakt, tágas és fürge crossoverről van szó, amely több szempontból is veri a magyarok kedvencét az SX4-et. Lehet megkövezel ezért, de az adatok magukért beszélnek és ez tény!
A formavilág fiatalos, a belső anyagok minősége is egész jó. Az infotainment rendszer gyorsasága kitűnik a kategóriatársaktól. Úttartása, kezelhetősége kimondottan tetszett. A városban és az autópályán is egyaránt jól helyt állt. Fogyasztás tekintetében nem okozott meglepetést, vegyes használatnál egy 8,8 literes átlagot sikerült elérni, ami nem sokban tér el a gyártó által meghatározott értéktől.
Egyetlen hátránya a neve, amelyet remélem nemsokára befogadnak a magyarok, hiszen olyan igényes modellek birtokában mint a Tivoli, a Rexton és Musso Grand megérdemli, hiszen már bizonyított.
A tesztlehetőségért köszönet a Fábián Kft.-nek!
A tesztautókat a Lotus Cleaning termékekkel ápoljuk!
Teszt/fotók: Háfra Zsolt
