Azok a csodás Italdesign-koncepciók

Giorgetto Giugiaro formatervező stúdiója a hatvanas évek végétől egészen napjainkig többtucatnyi formabontó tanulmányautót adott a világnak, az Alfáktól kezdve, a Bugattikon keresztül, egészen a SsangYongig terjed a repertoárjuk. Mai cikkünkben három olyan koncepciót nézünk meg közelebbről, melyek küllemükkel és felvázolt jövőképükkel okoztak meglepetést a hetvenes-nyolcvanas évek nagy autós körforgásában.

Volkswagen-Porsche Tapiro

1970-ben járunk, a Tapiro, azaz Tapír az első Italdesign-tanulmányok között volt, és a Porsche 914-re épült. Nevét ék alakú formájának köszönheti, a 4.06 méteres hossz mellé mindössze 1.11 méteres magasság párosult, ám ennél is nagyobb különlegesség, hogy a négy felfelé nyíló ajtaja a tető keskeny, acélból készült merevítőeleméhez kapcsolódott. A hátsó ajtók a 2.4 literes, hathengeres, 220 lóerős Porsche-erőforrást rejtették, működőképes prototípusról volt tehát szó. Ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a Tapiróval végighaknizták a világ autókiállításait, végül két évvel elkészülte után magánkézbe került, majd egy kérdőjeles esetet követően kiégett. Jelenleg az Italdesign múzeumában látható, abban az állapotában, ahogy a szerencsétlenség után megmaradt.

Oldsmobile Incas

Az Oldsmobile a nyolcvanas években nem az áramvonalas formáiról volt híres, a karosszériaelemek leginkább baltával faragottnak tűnhettek. Éppen ezért is volt meglepő az Incas megjelenése, melyet az 1980-ban tervezett Lancia Medusa, valamint az 1984-es Ford Maya ihletett. A Taprio-ajtók még itt is visszaköszönnek, illetve a hatalmas üvegfelületek is, melyek szintén klasszikus jellemzői a Giugiaro-féle tanulmányoknak. Az összkerékhajtással rendelkező koncepcióautó motortérbe 2.3-as, 230 lóerős turbós erőforrás került, igazi különlegessége azonban nem itt, hanem a vezetőülésben tapasztalható. Az 1986-os Oldsmobile ugyanis fantasztikus filmekbe illő digitális műszerfalat, és repülőgépeket idéző, bonyolult gombrengeteggel ellátott kormányt kapott.

Maserati Boomerang

1971-ben mutatták be az egyik legkülönlegesebb Maserati-tanulmányt, mely a Torinói Autókiállításon debütált. A futurisztikus jármű ekkor még nem volt működőképes, ám egy évvel később, a Genfi Autószalonra már teljes pompájában érkezett meg a Boomerang. Az ötsebességes manuális váltóval szerelt koncepcióautóba 310 lóerős, 4.7 literes V8-as került, így aztán nem meglepő, hogy 300 km/órás sebességre volt képes. A modell kétségkívül legfurcsább megoldása a szó szerint a kormánykerék mögött elhelyezkedő műszerfal volt, mely felettébb jól nézett ki, ám sajnos a legkevésbé sem volt praktikus. A Boomerang szerencsére nem kallódott el, ma is remek egészségnek örvend, 2014-ben a Párizsi Autószalonon is feltűnt, 2015-ben pedig 1.2 milliárd forintnak megfelelő fontért cserélt gazdát.

Bense Róbert