Opel Mokka X – ezerarcú haspók

Ha ez egy folytatásos regény lenne, kezdhetném úgy is, hogy „egy alapos ráncfelvarrással később”, hiszen a Mokka immár a frissített változatával van jelen a piacon, az Opel nyomatékosításként pedig még egy X-et is hozzábiggyesztett a nevéhez, hogy még véletlenül se tévesszük össze a korábbi változattal.

A hamisíthatatlan formavilággal rendelkező városi bunkerre rá is fért a frissítés, és bár a 2013 óta piacon lévő modell alapvetően még nem számítana korosnak, azért kívül és belül is bőven érezhető volt rajta a márka előző generációs tagjainak néhány jellemvonása, az Opel Mokka X viszont már ebből a szempontból sem lóg ki a sorból.

Hogy miért neveztem el ezerarcúnak a tesztalanyom (a haspókra is kitérek később, bár ez jóval egyértelműbb utalás), arra egy nagyon egyszerű magyarázatot adnék: minden oldaláról máshogy néz ki. Kicsit olyan ez az SUV, mint egy optikai csalódás, elölről megmaradt mosolygós – bár már kicsit szigorúbb –  puffancsnak, oldalról tipikus városi terepes hatást kelt, hátul pedig modern vonalak és élek jellemzik.  Az elődmodellnél komolyabb ábrázatú, ugyanakkor akad még benne játékosság. Számomra oldalnézetből volt a legbefogadhatóbb a dizájn, de az új, és nem mellesleg kitűnő fényminőségű adaptív LED-lámpatestek is nagyon mutatósak, ügyesen harmonizálnak a hűtőrácson végigfutó krómelemmel. Az „Amber narancsságra” szín is jól áll neki, és ha már fantázianevek, a kedvencem az „Absolute piros”, hát mi más is lehetne a piros, mint abszolút?! Visszakanyarodva tesztünk főhőséhez, a szikrázó napsütésben és masszív hóban megejtett fotózás alkalmával a Mokka X leginkább egy aranysakálhoz hasonlított, meg kell hagyni, illett hozzá ez a terep.

Az utastérben azonnal feltűnik a minőségi anyaghasználat, ezen a téren csillagos ötösre vizsgázott a modell, a kényelmi szint és a komfort pedig még úgy is magas, hogy a nálunk vendégeskedő darab nem kapta meg az opciós sportüléseket. Összehasonlíthatatlanul barátságosabb és ergonomikusabb ez a belső, mint amivel a korábbi kivitel rendelkezett. Nagyobb információs kijelzőt kapott a megújult műszerfal, eltűnt a középkonzol gomberdeje, a helyére egy jóval átgondoltabb panel került, rajta az ülésfűtés és a kormányfűtés kapcsolóival, utóbbi a -10 fokokban nagyon hálás extrának bizonyult. A lakkozott felületek viszont sajnos pont azokon a helyeken kaptak jelentőségteljesebb szerepet, ahol a legnagyobb igénybevételt kénytelenek elviselni a kezelőszervek.

Ne feledkezzünk meg az ezüst kerettel kiemelt, 8 colos érintőkijelzőről sem, mely megkapta a legújabb R4.0 IntelliLink-rendszert, letisztult, jól használható, a navigáció hangutasítás alapján is megtalálja az úticélt, továbbá sokkal magabiztosabban beszél magyarul, mint az előző kiadása, a tolatókamera képe azonban lehetne valamivel jobb minőségű. Opel OnStar-ral is ellátták a modellt, a biztonsági szolgálat automatikus baleseti riasztással, járműdiagnosztikával, műszaki hiba esetén segélyhívóval és számos hasznos funkcióval segíti az autó tulajdonosát. Az OnStar több országban és nyelven is elérhető, használata az első 12 hónapban ingyenes.

Helykínálat és praktikum szempontjából is erős a Mokka X, a belső tárolók megfelelő méretűek, a kézifékkar mögött rolós tartó rejtőzik, az előválasztó kar fölött is akad egy „ajtós” zseb. Az alap csomagtartó 356 literes űrtartalma önmagában nem tűnik óriásinak, de kitűnően variálható, 60/40 arányban oszthatóak az ülések, a második sort ledöntve pedig akár 1372 literesre is növelhető a mérete. A tartozékokról is megéri néhány szót ejteni, rendelhető integrált Flexfix kerékpárszállító, sí- és snowboardtartó, de az OPC line oldallépcsői és tetőlégterelője is látványos megoldások.

Ugye, hogy mennyire szép eddig minden? Én érzem magam kellemetlenül, hogy bele kell rondítanom az összképbe, ám sajnos a Mokka X-nek vannak olyan tulajdonságai is, melyek mellett nehéz szó nélkül elmenni. Az új fejlesztésű 1.4-es turbós benzines erőforrás a maga 152 lóerejével bárminemű megerőltetés nélkül képes mozgatni az 1370 kilogrammos Opelt, a gond nem is itt van, hanem a fogyasztásnál. Inkább ruháznám, mint etetném, a Mokka X étvágya ugyanis meglehetősen combos, városban minden további nélkül behörpint 10 litert, de országúton sem nagyon lehet 8 liter alá vinni, ez sok, nincs rajta mit szépíteni, várjuk tesztre a dízelt.

A hatsebességes automata váltó észrevétlenül teszi a dolgát, de a dinamikát, a vezetési élmény „élét” alaposan letompítja, a manuális kapcsolónak sincs túl sok értelme. A fekete levest kénytelenek vagyunk két cukorral és egy kis tejjel elfogyasztani, túllépve rajta azért vannak jó pontjai is az Opelnek. Ilyen a remek hangszigetelés, a rendkívül precíz kormánymű, és a kényelmes-kellemes futómű, aminek köszönhetően magassága ellenére kanyarban is pontos és stabil képet alakít ki magáról a Mokka X. Az összkerékhajtás felára 370 ezer forint, ez a konkurensek árképzését tekintve az elfogadható kategóriába tartozik. Ha már az áraknál tartunk, a modell alapváltozata (Selection-szint, 1.6-os, 116 lóerős benzinmotorral) 5.2 milliótól indul, de különböző akciókkal/beszámításokkal akár 4.5 környékén is haza lehet vinni. Tesztalanyunk persze jobban el volt eresztve, Innovation szint, automatával, a felsorolt extrákkal – akár 8.2 millióig is felszökhet az ára, de a kedvezmények hatására nagyjából egymilliót le lehet faragni a végösszegből.

A tesztautóért köszönet a Fábián Kft-nek!

Bense Róbert