Opel Astra K teszt – nyerő taktika
Az Opel ügyes lépésekkel igyekezett felfrissíteni az Astrát, amely hamar megtalálta az utat a közönséghez. Erre rátett még egy lapáttal az Év Autója díj, amivel egyébként nem érdemtelenül jutalmazták meg a modellt. Januárban már beültünk egy menetpróba erejéig az Astra K volánja mögé, a rövid ismerkedést most egy hosszabb találkozás követte, ezúttal öt napot vendégeskedett nálam, méghozzá a Fábián Kft. jóvoltából.
Kedvelem a menetpróbák utáni hosszabb teszteket, mert így már az első benyomás ülepedését követően tudom megformálni véleményemet. Igazából kezdhetném úgy is, hogy két hónappal és hétezer kilométerrel később, ennyi telt el ugyanis a januári randevú óta. Kifejezetten örültem, hogy újra elfoglalhattam a vezetőülést, ezúttal már több száz kilométernyi közös út következett. Nagy általánosságban azt kell, hogy mondjam: ez a teszt még inkább megerősítette bennem azt, hogy az Opel ezzel a modelljével kiérdemelte az Év Autója címet, hiszen a legtöbb fronton jól helytállt az új Astra.
Dizájnja kellemes, a jelenlegi Opel-formanyelvbe tökéletesen beleillik, jól játszottak a szögletes és a gömbölyded idomok vegyítésével. A karosszériaelemek minősége rendben van, egyedül a hátsó szélvédő mellett található lakkozott felületet nem értem, sérülékenynek és „tájidegennek” tűnik, ráadásul azon a részén túlzsúfolódtak az illesztések is.
Első utam az M3-asra vezetett, Gyöngyösön volt jelenésem, azt megelőzően még Budapesten araszolgattam a délutáni csúcsban, így aztán rövid időn belül egymás mellé tudtam rakni a városi és a pályatempót is. Az 1.6-os, 136 lóerős CDTI erőforrással szerelt tesztalany kitartóan lassúzott és ha úgy adódott, – szinte zéró menetzajt keltve – magabiztosan hasított, tette mindezt 5.5 literes átlagfogyasztás mellett, az autópályán is jelentős erőtartalékokat hagyva magában. Az 1285 kilogrammos modell bár alapos fogyókúrán esett át, mégis masszív és kezes maradt, egyensúlya és kanyardinamikája hibátlannak hatott, a kormánymű pedig kifejezetten precíznek, a gyors irányváltásokra is jól reagált. A fék jól adagolható, ereje pedig optimális, ellenben a gombnyomással működtethető elektromos kézifék néha kissé késve engedelmeskedett. A hatsebességes manuális váltót viszont csak dicsérettel lehet illetni, pontos és könnyedén kapcsolható, lendületes váltási fokozatok jellemzik. A futómű nem jön zavarba az úthibákról, billegésnek, pattogásnak nyomát sem érezni.
Nem csupán optikai csalódás, valóban kisebb lett a K az elődjéhez képest, ami jelentős súlycsökkenéssel is járt, azonban a beltér szinte mégis érthetetlenül nagy ahhoz képest, hogy kívülről milyen kompakt érzetet kelt az Astra. Elől-hátul komfortosak a fotelek, az elülső ülések háttámláján található mélyedésnek köszönhetően pedig hátul sokkal több hely marad a térdeknek. A 367 literes csomagtér önmagában is egész jól használható, a második üléssor előredöntésével azonban 1.21 köbméteresre növelhető, nüansznyival kisebb bővítve, mint az előző generációé.
Az utastérben használt anyagok minőségiek, és igen, ennek az autónak még a zongoralakk is jól áll, végre egy járgány, ami “viselni” is tudja! A praktikus rolós tároló és a rekesz a könyöklő alatt, a varrott ülések, az igényes ajtóbelsők, a puha, mintás műanyagok mind-mind arról árulkodnak, hogy a középkategóriát igyekeztek magasabb szintre felhúzni az Opelnél, és ez ebben az esetben sikerült is nekik. A műszerfal és a középkonzol áttekinthető, minden kezelőszerv értelmes helyre került, csupán a visszapillantó környékén található hatalmas műanyag felülettel nem kötöttem barátságot, ugyanis a látótérből egy jó nagy darabot kiharapott.
A tesztalany az Innovation felszereleségi szinttel érkezett, ez már majdnem a csúcs, sok hasznos extrával ellátták a modellt. A 8 colos központi érintőkijelző kapott navigációt és IntelliLink rendszert, továbbá a műszerfalon is elhelyeztek egy grafikus képernyővel rendelkező fedélzeti számítógépet. Az első ülések és a kormánykerék is fűthető, igaz az úgynevezett „téli csomagért” külön kell fizetni, mint ahogy az első- és hátsó parkolóradarért is. Kiemelendő az intelligens, adaptív LED mátrix fényszóró, a kategóriában ennél jobb világítótestet nemigen lehet találni, szó szerint egészen más megvilágításba helyezte az éjszakai vezetést, ugyanis tökéletes látási viszonyokat biztosított.
Az elmúlt hónapokban volt időm/időnk kiismerni az Astra tulajdonságait, a tapasztaltak alapján ki lehet jelenteni, hogy nagyot lépett előre a típus, messze lekörözte elődjét. Ugyan a kedvezményes 7.335.000 forintos ár elsőre soknak hangzik, de ezt azért bőven tudjuk még lejjebb tornászni, az Astra K 4.850.000 forinttól indul.
A tesztlehetőségért köszönet a Fábián Kft.-nek!
Bense Róbert
