Toyota RAV4 Hybrid teszt – szelíd hegyomlás
Alighanem sokaknak ismerősen cseng a modellnév, régi szereplője az autós körforgásnak, 1994 óta van a piacon, a negyedik szériája fut, és nem meglepő módon jelenleg a facelift-típus áll a középpontban, melynek a hibrid variánsával foglalkozunk mai tesztünkben. Hamarosan a dízel kivitele is ellátogat hozzánk, úgyhogy rövid időn belül a “másik oldal” is megmutatja magát nekünk/nektek!
„SUV újraértelmezve” ezzel a szlogennel hirdetik a RAV4 megújult változatát, és lássuk be, egész találó a megfogalmazás, hiszen a Toyota – bár a szabadidő-terepjárók alapjait nem reformálta meg – házon belül ügyesen találta el a ráncfelvarrás irányát és mértékét.
A Toyota városi terepese korábban nem tipikusan azon négykerekűek közé tartozott, melyek extravagáns megjelenésükkel igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. A 2012-es Los Angeles-i Autószalonon bemutatott széria követte az elődei által megkezdett utat, bár a forma modernebb lett, a korábbi generációk nyomai bőven felfedezhetőek maradtak. Ez inkább a pozitívumok közé sorolható, így lehet igazán követni egy típus fejlődését, igaz a történethez hozzátartozik, hogy külsőségek szempontjából a facelift utáni RAV4 már egészen más útra lépett. Ha alaposabban megnézzük az autó frontját, ismerősek lehetnek a vonalak, mintha csak a C-HR elnagyolt arcát szabták volna rá. Kifejezetten dinamikus a megjelenése, bár kevésbé konzervatív, mint elődje, mégis nagyon kellemes a kiállása, ezzel a mélybordó fénnyel meg főleg. Hátul a lökhárítót gondolták újra, és igazság szerint itt másra nem is volt szükség, kár lett volna jobban megbabrálni az összképet.
A súlyos ajtók mögötti beltér is ismerős lehet, a RAV4 mit sem veszített otthonosságából: kényelmes, csendes, élhető, és ami a praktikumot keresőknél a legfontosabb, kihasználható az utastér egésze. Hatalmasak a terek, a hátsó, kartámasszal ellátott üléssor síkpadlós, és ugyan ez az alapáron is elektromos ajtajú csomagtartóról sajnos nem mondható el, az 501 literesről 1.6 köbméteresre bővíthető, duplapadlós, kifeszíthető, hálós tartóval ellátott poggyásztér konkrétan a fél házat képes elnyelni. A jó oldaltartású alcantara-bőr kombinációjával borított, hosszú ülőlapú, elektromosan állítható vezetőülésről tökéletes a kilátás, a hatalmas visszapillantók is sokat segítenek, tolatásnál pedig a kamera sem hátrány.
A belső egészét nézve nyilvánvalóan arra törekedtek, hogy minden a kezünk ügyében legyen, mégis kellő távolságra, jóllehet a középkonzol kissé baltával faragottnak tűnhet, egyáltalán nem baj, hogy a dizájn oltárán nem áldozták fel az ésszerűséget! Az információs kijelzővel rendelkező, “hibrides” műszerblokk átlátható, jobbján 7 colos, navival, energiamonitorral ellátott érintőképernyő honol, alatta az indítógomb, illetve a – remek hatékonyságú – kétzónás légkondicionáló panelja kapott helyet. A középen végignyújtózkodó, varrott, szintén alcantara-bőr dekor egyfajta választóvonalként funkcionál, a konzol alsó harmada már jóval puritánabb mind anyaghasználat, mind megjelenés terén. Itt sorakoznak a módválasztó gombok (EV, Eco, Sport), az ülésfűtés kapcsolói, továbbá a különböző csatlakozók (USB, jack, szivargyújtó). Az előválasztó kar klasszikus kialakítású, könnyedén és gyorsan kapcsolható, előtte és mögötte is pohártartók kaptak helyet, és ha már itt tartunk, az apróbb tárolókból sincs hiány, az ajtózsebek, a könyöklő, továbbá a kesztyűtartó is sok holmit elnyel, utóbbi fölé még egy nyitott polcot is álmodtak.
Tesztalanyunk igazi előnye és újdonsága azonban a hibrid hajtáslánc, a négyhengeres, 2,5 literes, Atkinson-ciklusú benzinmotor 152 lóerővel bír, mellette 140 lovas villanymotor dolgozik, rendszerteljesítményük 197 LE. Az elektronika 180 km/óránál parancsol megálljt, a százas sprintet pedig 8,3 másodperc alatt futja a modell, ami korrekt szám a 1,5 tonnás Toyotától – igaz ez a szám kicsit csalóka, hiszen a RAV4 dinamikája miatt inkább az utazóautók közé sorolható.
Ez nem kritika tárgya, hiszen mi más is lenne a célja a típusnak, mindössze arra szerettem volna célozni, hogy Sport-módban se várjunk tőle eszeveszett harapósságot, illetve az e-CVT fokozatmentes automata sem a maradandó élmények okozására lett kitalálva. Ennek egyébként megvan a maga logikus oka, ez pedig a takarékosságban keresendő, az 50 km/órás sebességig tisztán elektromos módban is használható RAV4 6,5 literes átlagfogyasztása bizony megsüvegelendő. A 17 centiméteres hasmagasságú SUV stabilitása és kanyartartása megfelelő, kormányműve ugyan lehetne némileg közvetlenebb, az elől MacPherson, hátul kettős keresztlengőkaros futómű keménységét is szokni kell, kétségtelen, hogy a 18 colos abroncsok is rátesznek egy lapáttal az enyhén rázós érzetre.
Ha a RAV4 Hybrid összes tulajdonságát egybegyúrjuk, egy biztonságot adó, praktikus, magas felszereltségű, kedvező fogyasztású modell képe rajzolódik ki előttünk, és ezzel a Toyota maximálisan elérte a célját. Jó húzás volt a hibrid kivitel piacra dobása, kategóriájában a tesztmodell ára sem túlzó, az elsőkerekes, Trend-felszereltségű modell listaára 9.340.000 ft. Active-szinten hatszázezerrel kell kevesebbet fizetni, a csúcs pedig az Executive, 11,7 milliót kérnek el érte.
A tesztlehetőségért köszönet a Linartech Autó Kft.-nek!
Bense Róbert
