Tekintélyt parancsoló agyaros – Peugeot 508 Hybrid GT Line teszt

2020. szeptember 19.

1 593

A francia mérnökök divatosra, trendire és élhetőre tervezték ezt a business class-szedánt.

A Peugeot 508 SW GT-nek köszönhetően alig vártam, hogy átvegyem a hibrid változat kulcsát, ez egy borongós keddi napon adatott meg…

Legelőször 2010-ben találkozhattál az 508-cal, ami akkor méretbeli kompromisszumot alkotott a 407 és a 607 között. Teltek az évek, szám szerint 9, amikor is bemutatták a korábbiakhoz képest teljesen átszabott formavilággal rendelkező palettát, amely már plug in hibrid hajtáslánccal is kapható.

A Peugeot 508 Hybrid GT Line külső formavilága

Mivel ez GT Line, így a vonásai hasonlítanak a kombi GT-hez, bár ez nem puttonyos, és nem is piros… A franciák új vonásai szemből modern, fiatalos és egyben agresszív külsőt kölcsönöznek a szedánnak, annak ellenére is, hogy ez a szín nem éppen a legelőnyösebb (legalábbis szerintem), mivel a sötét árnyalata miatt egy csomó finom élt nem lehet kivenni. Viszont a jellegzetes húzott keskeny lámpatestek, és az „agyarok” már messziről felismerhetők.

Oldalról nézve először a kupés tetőív a legmegkapóbb, ezt már csak a keret nélküli ajtók és sötétített üvegek tudják fokozni. Ha közelebbről és napsütésben szemléli az ember, akkor rengeteg érdekes vonal található rajta.

Ha valaki előtt egy ilyen áll a dugóban, többet nem téveszti össze semmi mással ezt az autót. Méretes, karomszerű hátsó lámpáit fényes fekete csíkkal kötötték össze. A dupla hátsó kipufogók kissé furán festenek egy zöld rendszámos autón, de mivel jön ki belőle hang, ezért annyira nem is zavaró.

A Peugeot 508 Hybrid GT Line belseje

A szokásosnak mondható i-Cockpitot még mindig imádom, használható, informatív és nem is lassú. Úgy gondolom, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy többször találkozhattam már ezzel a rendszerrel, viszont a laikusok el vannak ájulva tőle.

A kombi után itt is szembesültem azzal, hogy, nehéz megtalálni azt az üléspozíciót, ahol az alul és felül lapított, kisméretű kormány teteje nem takarja ki a 12 colos digitális műszerfal alját. Amikor ez megvolt, akkor meg nem ültem kényelmesen, így kompromisszumot kötöttem. Vagyis kényelmes üléspozíciót választottam, az olyan lényegtelen információk helyett, mint a vezetési mód kijelzése, vagy a megtett kilométerek száma.

A kardánalagút kissé nagy, legalábbis mások szerint. Az én olvasatomban praktikus, a zongoralakkot ugyan el tudnám engedni, viszont van elég nagy italtartó, ráadásul kettő is, na meg két méretes tároló. Menetközben vezeték nélkül is töltheted a telefonod, és még két USB csatit is raktak előre. Nekem egyébként kifejezetten tetszik az, hogy minden közel van.

A már említett i-Cockpiten többféle nézet is elérhető, sőt sajátot is összeállíthatunk. Érdekesség a normál modellhez képest, hogy az energia áramlásának irányát láthatjuk fordulatszámmérő helyett. Az autó menüje számomra nem volt bonyolult, bár kissé lassúnak találtam, de nem volt vészes.

Az anyagminőségre nem lehet panasz, ahogy a kivitelezésre sem. A sötét belső, a fém betétekkel, hangulatvilágítással, a 10 colos infotainment zongora billentyűivel, a Focal audió rendszer középső, kerek hangszórójával a műszerfal közepén szinte tökéletes, otthonos érzést nyújt.

A vezetőülés kényelmes és mutatós, akárcsak a hátsók, bár a láb-, illetve fejtérre lehet egy kis panasz a magasabb utasoktól. Én, a 176 cm-mel simán elfértem magam mögött, de egy colosabb embernek már nehezebb lehet a beszállás, és szűkösebb a hely.

A Peugeot 508 Hybrid 487 literes csomagtartója jól pakolható és a plug in hibridek közt magasan nyer. Mivel a PSA Csoport nem a csomagtartóba, hanem a hátsó ülések alá pakolta az akku pakkot, így nem vesz el helyet.

A Peugeot 508 Hybrid GT Line hajtáslánca

A Peugeot konfigurátorában háromféle dízelt, kétféle benzinmotort, valamint ezt a hibrid hajtásláncot választhatod, ezekből az utóbbi a legérdekesebb, mivel ez a jelenlegi tesztalanyom.

Ebben egy 1.6 literes, turbós benzines erőforrás került, amely 180 lóerő leadására képes. Ezt egészíti ki a kb. 110 lóerős villanymotor, melyek együttes rendszerteljesítménye 225 lóerő. Ehhez természetesen elengedhetetlen az Aisin féle nyolcfokozatú automata módosított változata, amely még simábbá teszi a belsőégésű és az elektromos meghajtás közti átmenetet. Ennek köszönhetően a normál modellhez képest 60 Nm-rel nőtt a nyomaték, mivel nincs annyi átviteli veszteség.

A 11,8 kW/h-s lítium-ion akkumulátor táplálja a 300 V-os villanymotort, amely fékezésnél visszatölt, de kábellel is növelhetjük a százalékokat. Otthoni hálózatról egy éjszaka alatt feltölt, Type 2 csatlakozóval ellátott oszlopra csatlakoztatva kevesebb, mint 2 óra után folytathatjuk utunkat, akár tisztán elektromosan is. Apropó, egy kis érdekesség, hogy az elektromos csatlakozót bal hátul találjuk, ez manuálisan kipattintható – nem úgy, mint az ugyanolyan ajtóval ellátott benzintöltő nyílás, ami a műszerfalról nyitható.

A 4 méter hosszú szedánban elöl MacPherson, hátul többlengőkaros felfüggesztést és változó csillapítású lengéscsillapítókat találunk. Az adaptív futómű hiánya miatt a Start/STOP gomb mellett található módválasztó (Sport, Hybrid, Electric) segítségével a gázreakciót, a váltó áttételét és kormányrásegítést lehet változtatni.

A Peugeot 508 Hybrid GT Line a volán mögül

Annak ellenére, hogy van benne nyomaték, erő, na meg potenciál, a Hybrid 508 nem a lámpától lámpáig gyorsulgatós autó. Ez sokkal inkább a nyugalmas, kényelmes, ugyanakkor nem lassan cammogó tempót preferálja. A START gomb benyomása után csak a villanymotor dolgozik, ami egyébként az EV módnak köszönhetően tisztán elektromosan is képes mozgatni az autót, még autópályán is. Talán ez az egyik legjobb dolog benne, hiszen városban használva elég lehet a napi ingázásra az a 36 km, amit nálam többször is tudott a technika. Ugyanakkor a kapacitás a legnagyobb hátulütője a dolognak.

Hybrid módban hozható ki a legoptimálisabb fogyasztás, hiszen ekkor az autó dönti el, hogy a benzin- vagy a villanymotor energiáját, esetleg mind a kettőt egyszerre használja. A futómű kellően feszes, ugyanakkor nem túl kemény, szépen kisimítja az úthibákat, amiből kicsiny hazánkban van bőven. A váltó nagyon finoman teszi a dolgát, néha az az érzésem volt, hogy tisztán elektromos autóban ülök… A kormányzás meglepően direkt, a szigetelés nagyon jó, alig hallatszik be külső zaj az utastérbe.

Már megszokott, hogy mostanában telepakolják a modelleket vezetéstámogató rendszerekkel, na, ez itt sincs másképp… Kedvencem az éjjellátó, ami ismét jól működött, és segítette az esti vezetést. Az adaptív tempomat is szépen „viselkedett”, bár a sávtartó nagyon érdekes volt, autópályán nem volt gond, viszont ahol szélesebb a sáv ott kissé bizonytalan volt. Illetve időnként elfelejt szólni, hogy „vedd vissza” az irányítást. De, hát ez nem is az a szintű önvezetés, ami már mérvadó. Ez inkább segítség, szóval ne bízd rá magad, mert könnyen nagyobb baj lehet belőle. Ezt nem csak erre az autóra értem, hanem nagy általánosságban. Utóbbi időben talán a Peugeot rendszere volt számomra a legmegbízhatóbb, még az előbbiek ellenére is.

A teszthét alatt kiemelten figyeltem a fogyasztásra is, ami elég érdekes lett a végére. Ha tudja az ember otthon tölteni, akkor körülbelül 500 Ft-ból tele megy az akksi, igaz, kell neki majdnem egy éjszaka és csupán kb. 40 km megtételére lesz elegendő, 100 km-re vetítve ez megközelítően 1300 Ft-os költséget von maga után, ami a jelenlegi árak mellett 3,5 liter / 100 km-nek felel meg. Tisztán elektromos fogyasztása nem a leggazdaságosabb, de nem is kell annak lennie, mivel ez plug in hibrid, szóval van egy benzinmotor is az autó orrában, ami magában a rásegítés nélkül simán megkajál majdnem 9 litert, ez 100 km-en a jelenlegi 373 ft körüli áraknál 3360 ft.

Hybrid módban persze jóval gazdaságosabban is lehet közlekedni, de ez az adott tulajtól függ, hogy mennyit tölti az akkut. Minél több elektromos áramot használ annál gazdaságosabb lesz a közlekedés. Esetemben ezt nem sikerült tartani, mert annak ellenére, hogy csak a napi rutinomat követtem, naponta 100 km-t legalább mentem, és ugye ennek egy részében volt csak elérhető a villanymotor.

Egy kis matekot követően nálam megközelítően 6,8 literre jött ki az átlagfogyasztás 100 km-re levetítve. Ez nem vészes, de nem is kiemelkedő.

A Peugeot 508 Hybrid GT Line-ról röviden

Nekem nagyon bejön ez a formaterv, amihez igényes és egyben komfortos belső tér is dukál. A plug in hibrid szerintem még mindig az egyik legjobb megoldás, ha az ember gazdaságosabban akar közlekedni a mindennapokban, viszont hosszabb utakra is használná ugyanazt az autót. Ennek viszont megvan az ára, ugyanis ennek a modellnek 2020 szeptemberében egy 14,8 milliós árcetli lóg a visszapillantóján, a tesztautó pedig alaposan felextrázva elérte a 16 milliót, ami kicsit húzós, viszont a jó dolgokra megéri költeni.