Rozika kalandjai

Néhány hete vettem fel a kapcsolatot Zoltánnal, aki egy Skoda 110R büszke tulajdonosa. A facebook-on külön oldala van a Rozika névre hallgató veterán Skodának, ahol a szép és szomorú posztok rapszodikus módon váltogatják egymást. Hullámhegyek- és völgyek között egy dologból mégis rengeteg jut ennek a koros autónak, ez pedig a törődés. Ismerd meg te is a Rozika történetét!

Egy idős autó mindig hatalmas felelősséggel jár, akkor meg főleg, ha az emberfia nem egyszerű sufnituninggal próbálja vállalhatóvá tenni, hanem szívét-lelkét beleadva, időt és pénzt nem sajnálva varázsolja olyanná, mint amilyen újkorában volt. Rozika több szempontból is szerencsés járgány. Egyrészt gondos gazdához került, másrészt olyan emberek veszik körbe, akik komolyabb baj esetén sem vitetik el a legközelebbi roncstelepre.

Zoltán tíz éve vette meg az akkor harminc éves 110R-t, amelynek bár előző tulaja is gondját viselte, többheti kemény munkát követően lett ismét menetkész. Szerelem lehetett ez első látásra, hiszen egy ilyen vasnál nem elég a hétköznapi gondoskodás, rengeteg extra erőfeszítést igényel az alkatrészek fellelése és megvásárlása, valamint arra is gondolni kell, hogy egy veterán járműtől nem várható el a hétvégi, családi autó szerep, erősen az élményautó kategóriába tartozik. Miután Rozika végre teljes pompájában tündökölt, jöhetett a megérdemelt rivaldafény. Bemutatók, Skoda találkozók, felvonulások, tévés forgatások, elismerő pillantások következtek, sőt 2005-ben még a Budapesti Autószalonon is kiállították. 2011-ben aztán sajnos mostanáig tartó pechszéria vette kezdetét, Rozika kapott egy alapos mokkát, hátul belerongyoltak egy felvonulás alkalmával, ám a gondos kezeknek köszönhetően hamarosan szebb lett, mint újkorában. Egy év múlva sajnos komolyabb baleset következett be, Zoltán csuklótöréssel megúszta ugyan, de a Skoda meglehetősen súlyos károkat szenvedett.

És akkor itt jön képbe az, amire csak az igazi autóimádó barátok képesek: a Skodás-csapat titokban megkezdte Rozika helyrehozását. Tárolás, szállítás, szét-összeszerelés, aprólékos lakatosmunka, tetőcsere. A felsorolás jól példázza, micsoda munka lehetett mindebben. Szerencsére a padlólemez nem sérült olyan mértékben, mint ahogy az első ránézésre látszott. A fényezést követően jöhetett az összerakás, kiderült, hogy a váltó nem károsodott,  lassacskán minden a helyére került. Napra pontosan egy évvel később pedig végre következett a meglepetésbuli, ahol Zoltán ismét birtokba vehette Rozikát, aki Kirisztián, Trebron, Mészi, Ricsi, FoTa, CsDani, Pali, Ákos, Rezsó, Ádám, Nándi, Tamás és a Skoda Oldtimer Klubnak köszönhetően teljes mértékben visszakapta méltóságát.

Olvasva az álomtörténetet, gondoltam érdemes nekünk is megemlékezni erről a szép gesztusról, no meg a Skoda 110R-ről is. Ám mégsem tudom happy end-el lezárni a cikket, mivel alig néhány nappal azután, hogy engedélyt kértem Zoltántól a sztori lehozásához, ismét baj történt, őt idézném: „Ha hajlik a lemez, hasad a szív…”. Rozika ismét összetört, ismét vétlenként, szerencsére nem tűnik akkorának a baj, mint korábban, de mégis elakad az embernek a szava.

Reméljük a lábadozás nem tart sokáig, mint ahogy azt is, hogy az összefogás ezúttal sem marad el. Aki kíváncsi a történet részleteire, vagy akár szeretne szóban/tettben hozzájárulni a talpraállításhoz, itt keresgéljen: https://www.facebook.com/Skoda110rMegmentese/timeline

Sok sikert, és a jövőben hosszú-hosszú balesetmentes éveket kívánunk Rozinak is és gazdájának is! A fejleményekről természetesen mi is beszámolunk majd.

A fotók szintén a facebook-oldalról származnak.

Bense Róbert