Opel Astra F CC 1.8i teszt – már majdnem GSi
1992-ig kanyarodunk vissza az időben, ekkor lett ugyanis az Opel Astra F az év autója listájának a második helyezettje, a harmadik generációs Volkswagen Golf III után, és a Citroen ZX előtt. A gyártás ennél is korábban, 1991-ben kezdődött (1992-től Szentgotthárdon gyártották) egészen ’94-ig 10 féle benzinmotorral és 3 féle dízelmotorral lehetett kapni, ’94 után 7 féle benzin és 2 fajta dízel volt elérhető. 1998-tól Astra Classic néven futott tovább egészen 2002-ig, azaz a gyártás végéig. A paletta tehát széles, a típustörténet pedig szerteágazóbb, mint elsőre hihetnénk.
Az Opel Kadett E elődmodellhez képest az Astra F sokat változott, mind a karosszériaelemeket, mind a belső terét, vagy akár felszereltségét tekintve. Előbbinél lényeges, hogy a Kadettben még külön volt az első lámpatest, és az indexbura is, míg az Astrában már keskenyebben oldották meg, és itt szorosabban is illeszkedik. Sokat módosult a hűtőrács, az ajtónyitók, a hátsó lámpatestek. Az utastér kifinomultabb lett, az Astrában keskeny bajuszkapcsolók vannak már, míg a Kadettben hatalmasak és eléggé zavaróak voltak. Ami szintén feltűnő, az a lekerekített műszerfal és középkonzol, nyoma sincs a baltával faragott elemeknek, és az anyaghasználat is sokat javult.
Méretei alapján messze van a „nagyautós” érzettől, 1688mm széles 1379mm magas 4051mm hosszú, tengelytávja 2517mm. Folytatva a méricskélést, a Kadetthez képest az Astra 112mm-rel keskenyebb, 21mm-rel alacsonyabb, 53mm-rel hosszabb, a tengelytávja pedig 3mm-rel rövidebb. Csomagtartójának űrtartalma 360 liter, ez a kategóriában teljesen átlagosnak számít, a hátsó ülések lehajtásával kereken 1200 literes rakteret kapunk, korrekt szám. Az autóban kellemesen utazhatunk elől és hátul is, kedvező láb és fejteret kapunk, így egy hosszabb utazás is kényelmes lehet, még mai mércével mérve is.
Az 1799 köbcentis soros négyhengeres, 16 szelepes 116 lóerős szívó benzinmotornak 170Nm a maximális forgatónyomatéka. Ez ugyan nem mondható soknak, tekintve azt, hogy a benzinesek csak nagy fordulaton képesek leadni, ám ez a motor rácáfol a lomhaságra, 3600-as fordulatnál érzetre a vártnál jobban meglódul. A két vezérműtengelyes erőforráshoz egy manuális, 5 fokozatú sebességváltó kapcsolódik, amely már nem a Kadett váltógombot kapta, hanem kerek műanyagbetétesre cserélték. A hátramenetet azonban ugyanúgy kapcsoljuk, mint az elődben, a váltógomb alatti kis gyűrűt felhúzzuk, és az első sebességi fokozat mellé kapcsolunk.
A szóban forgó kivitel 9.5 másodperc alatt éri el álló helyzetből a 100 km/órás tempót, végsebessége 200 körül alakul, ezek igen szép számok, és mellé még az étvágya sem vészes. Tesztautónk gyári fogyasztása városban 9.2-9.4l/100km, autópályán 7.4 literre van szüksége, vegyesként 5.8 literrel is beéri. A tényleges fogyasztás városban valamennyivel kedvezőbb 7.0-7.5 liter (ami télen kb. 8-8.5 literre tehető), míg autópályán 5.5-6 literrel elfurikázhatunk, a vegyes fogyasztás 6.5 literre jön ki. Az Astra F 1185 kg-ot nyom, de vezetés közben a súly egyáltalán nem érződik rajta. A jó gyorsulás mellett az ügyesen hangolt futóműnek (elöl független kerékfelfüggesztés – McPherson rendszer -, hátul merev hátsó híd található) köszönhető, hogy magabiztos az úttartása, kényelmesen halad át az úthibákon, és nagyobb sebességnél, kanyarban is stabil marad. A fogasléces kormánymű és a hidraulikus szervokormány miatt jól kormányozható, a pontosságra sem lehet panasz.
Az általunk tesztelt 1998-as Astra jelenleg a 3. tulajdonosánál van, és közhely ugyan, de valóban igaz, hogy korábban egy idős hölgyé volt, aki vigyázott rá és keveset használta (talán még orvos is volt). Az autónak manapság is gondos gazdája van, és még mindig nincs túlhajtva, mindössze 135.745 kilométert mutat az órája. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem kellett vele foglalkozni, 100.000 km-nél talpas csapszeg és toronycsapágy volt cserélve, 115.000 km-nél klímahűtő, 120.000 km-nél komplett vezérlés, 134.000 km-nél pedig termosztát lett cserés. Külön kapott utángyártott hátsó műanyag sárvédő dobbetét, ablaksötétítést és kipufogót, így az idős hölgy életérzés – mint ahogy az a külső képeken is látszik – mára a múlté.
Jogos a kérdés, hogy egy közel 20 éves autónál milyen hibák léphetnek fel? Nem titok, hogy sok korabeli modellnél és típusnál a legnagyobb akadályt a rozsda jelenti. A tulajdonos elmondása szerint ennél az autónál is megjelent ez a „betegség” (igaz még csak felületesen – a videón ez jobban látszik) méghozzá a kaszni több elemén is, így a hátsó sárvédőívnél, a küszöb és a padlólemezen, a hátsó homlokfalnál, az ajtók alján, és a tankbetöltő nyílásnál is – ezekkel mind-mind foglalkozni kell minél hamarabb. A sebességváltó szoknyája az idő alatt eléggé megkopott, a kézifék markolata is ugyanerre a sorsra jutott, igaz ez kevésbe látványos, ettől függetlenül a belső egyben van, a vezetőoldali üléskárpitnál egy apróbb szakadás jelzi csupán a használatot. Alkatrészből nincs hiány, szinte minden autóbontóban találhatunk karosszériaelemeket, beltéri kiegészítőket, vagy akár felújított-utángyártott alkatrészeket is – és mindezeket kedvező áron beszerezhetjük.
Nem hiába írtuk, hogy széles a paletta, ugyanis az első generációs Astránál összesen 19 (!) szériafelszereltség közül lehetett választani: CDX, Club, Dream, GL, GLS, GSi, Motion, Sport, Style, Sunshine, TrendChampin I-II, Cool, Cool Dream, Cool Motion, Hattrick, Jubilee, Season – aki ezt így egy szuszra képes lenne felsorolni, az bizony vérbeli Astra F rajongó lehet! A tesztautónk Dream szintű, amiben tartozék az ABS, a manuál klíma, a ködfényszórók, a fényszóró magasságállítás, továbbá a fedélzeti számítógép (egészen hivatalosan board computer, ami írja a fogyasztási adatokat) is. Műszaki szempontból lényeges a négy tárcsafék, de a két első elektromos ablak, és az elektromosan állítható külső tükrök is az „álom”-listát bővítik.
Magyarországon az Astra F a használt piacon az alsó-középkategóriába sorolható, és mivel általánosságban nézve igazi népautónak számított, így még mindig jelentős iránta a kereslet. Sok a leharcolt darab, ezeket fillérekért meg lehet vásárolni (más kérdés, hogy érdemes-e), azonban ha keveset futott, jól karbantartott példányokat keresünk, akkor akár egészen 1 millió forintig mehetünk felszereltség/motor függvényében.
Cikk: Lajos Zsolt
Képek | videó: Kathi Imre, Kocsis Gábor