Megszűnt márkák nyomában – I. rész

Két nagy múlttal rendelkező autómárka fénykorának, hanyatlásának, végül pedig megszűnésének jártunk utána. Számos legendás gyártótól kellet búcsút vennie az autós társadalomnak, de sokak neve valószínűleg még jó darabig nem fog eltűnni a süllyesztőben.

Maybach, Pontiac? Mi a közös bennünk? Az, hogy már nem gyártják őket, és valószínűleg nem is fognak önálló márkaként feltámadni a közeljövőben, viszont a történetük rendkívül tanulságos és egyben érdekes is. A Maybachra például 61 évet kellett várni, miután 2001-ben újra gyártani kezdték. A Pontiac pedig a nyolcvanas években Amerika egyik szimbóluma volt, de a Trans Am világszerte is ismertté vált, hiszen David Hasselhoff beszélő autója, K.I.T.T nem a Knight művektől, hanem a Pontiactól származott.

 A Maybach a húszas években a fényűzés szinonimája volt, ám szerencsétlen időszakban született meg, hiszen a gazdasági válság mellett a második világháború is rémként magasodott a gyár felett. Bár előbbit még túlélte a Maybach, az utóbbi esemény már súlyosabb volt, ezért 1940-ben megszűnt a gyártás, mindössze 1800 autót hátrahagyva az utókornak. 2001-ben aztán DaimlerChrylser döntött, feltámasztották a Maybach-márkát. Bár eleinte úgy tűnt, sikerül betölteni a luxusautók piacán lévő aprócska rést, végül ez nem volt ahhoz elég, hogy nyereséget is hozzon az anyavállalatnak. Hiába volt minden igényt kielégítő az S-osztály alapjaira épülő luxuslimuzin, az eladási adatok nem alakultak jól, a Bentley – Rolls-Royce párossal nem lehetett felvenni a versenyt. 2013-ban úgy döntöttek, hogy anyagi okok miatt nem lesz új Maybach modell, ezzel pedig aláírták a luxusmárka halálos ítéletét. Azonban teljesen nem tűnt el a neve, hiszen az új S-osztály csúcsmodelljén a Maybach-márkajelzés díszeleg majd.

2010-ben, 84 év után szűnt meg a Pontiac, amely a hatvanas években elképesztő méreteket öltött, ám később erős hanyatlásnak indult. De ne szaladjunk ennyire előre, a Pontiac egészen az ötvenes évekig egy átlagos amerikai autómárka volt, a biztonságot jelentő GM szárnyai alatt. A következő évtizedre azonban főleg a V8-as motoroknak köszönhetően igencsak masszív modellekkel kapaszkodtak felfelé a ranglétrán. Az izomautók atyjának számító GTO mellett a sportosság megtestesítője, a Firebird is a gyár aranykorának termékei. A hetvenes évekre aztán eltűntek a nagyteljesítményű gépek, a korlátozások, folyamatos törvényváltozások nem tettek jót a márkának. Később a Firebird még szép karriert futott be, de ez az időszak nem a Pontiacé volt. A kilencvenes évektől számos autótípusban kipróbálta magát a gyár, a Sunfire a sportosabb vonalat képviselte, a Montana egy csúnyácska kisbusz volt, míg a Firefly az általunk nagyon is jól ismert Suzuki Swift tengerentúli változata. Az ezredfordulót követően hatalmas érvágás volt a Firebird gyártásának leállítása, ezután viszont jobbra fordult a Pontiac sorsa, a GTO újjáélesztése, valamint a G8 és az extravagáns kinézetű Soltice vitte előre a márkát. Ám a sors máshogy rendezte a dolgokat, hiába ívelt ismét felfelé a Pontiac-név, a válság hatására nagyon nagy bajba került a gyár, 2009-ben, kormányzati nyomás hatására a GM bejelentette a márka megszűntetését (másképp nem kapták volna meg a 60 milliárd dolláros mentőcsomagot), a tervezett új GTO pedig már nem gurulhatott ki a gyártósorról. Végül egy évvel később húzta le a Pontiac a rolót, ami az egyébként is megtépázott Detroit számára már csak egy kegyelemdöfés volt, de a márka híveinek egy igazi tragédia.

Folytatása következik.

Bense Róbert