Lancia Flaminia – olasz luxus

Az ötvenes évek Lanciáiról az előkelő külső és a korát megelőző megoldások ugorhatnak be, a Flaminiára pedig ez a két tulajdonság hatványozottan is érvényes volt. Gyártásának 13 éve alatt számos modellvariáns lépett a piacra.

Az 1950-1958 között gyártott Aurelia alapjaiból építkeztek a Lanciánál, ám számos fejlesztéssel igyekeztek modernizálni az új típust, amely Flaminia néven mutatkozott be. Gyártását 1957-ben kezdték, és nem volt titok, hogy a Lancia zászlóshajóját látták benne mind a tervezők, mind pedig a későbbi vásárlóközönség. A frissen piacra dobott modell nem csupán egy átlagos utód volt, hiszen jelentősen átdolgozott futóművet, illetve fékrendszert kapott, igaz utóbbit valamivel később, mivel a gyártás elején még dobfékekkel készültek, később azonban már tárcsafékekkel szerelték a Flaminiát. A motorháztető alatt egy 2.5 literes V6-os rejtőzött, ezt az erőforrást öt évvel később a 2.8 literes váltotta, mindkét motorból készült tripla karburátoros verzió is.

Érdekesség, hogy a Lancia csupán az alapmodellt (Berlina) gyártotta, mely a Pininfarina formaterve alapján készült, ebből közel 4000 darabot értékesítettek. A Coupé karosszériáját szintén a legendás tervezőcég álmodta meg, ám ezt már ők is gyártották, a 2+2 üléses típusból ötezernél is többet adtak el. A Carrozzeria Touring nevéhez fűződik a GT és a Convertible modellek. A Sport, valamint a Super Sport változat pedig a nem kevésbé ismert Zagato tervei alapján került a kínálatba, ezekből a különleges kialakítású Flaminiákból mindössze 593 darabot készítettek. Emellett megrendelésre építettek négy darab hétüléses, egyedi limuzint is, ez a Presidenziale nevet viselte.

1970-ig összesen 12.633 darab Flaminiát gyártottak le, utódjának a Gammát tekinthetjük, amely már a modernebb Lancia-dizájnnal hódított.

Bense Róbert