Suzuki Baleno 1.2 GL teszt – a kisbagoly visszanéz
Amikor a fülembe jutott, hogy mostanában Suzukik is gyakrabban érkeznek majd hozzánk vendégségbe, azonnal lecsaptam a Balenóra, nagyon szerettem volna már megismerkedni a régi névvel hódító új kompakttal.
Indiai sikereit követően tavasszal a Genfi Autószalonon is bemutatták a nagyközönségnek a Suzuki legújabb csapott hátú típusát, manapság pedig már a hazai utakon is viszonylag sok gurul belőlük, nem is véletlenül. Azt kell mondjam, hogy megérte várni rá, egy egész hétig állt a rendelkezésemre, minden oldaláról igyekeztem feltérképezni, ár-érték arányát tekintve igen pozitívnak hatott az összkép. A Baleno – miként azt már a Suzukiktól megszokhattuk – őszinte autó, egyáltalán nem szeretne többnek tűnni, mint ami, ez a tulajdonsága pedig egyből szerethetővé teszi.
Mint ahogy a mosolygós bagolyábrázat is, ami a Baleno orrára oly jellemző, és visz egy kis színt a mostanság divatos, morcos képű autók közé. Az 5 milliméter híján 4 méteres Suzuki arányait jól eltalálták, nyilván ebben az árszegmensben nem számíthatunk extravagáns dizájnelemekre, de a krómdíszek, és a hátsó szélvédő fölötti szárny kifejezetten ügyes részletek. Az első lámpatestek formája is szinkronban van a különleges hűtőmaszkkal, egyértelműen érezni a megújulás szándékát a Suzukinál.
Belterét tekintve tesztalanyunk GL-szintje hordoz magában némi izgalmat (ellenben az alap GA-val, amely jóval puritánabbra sikerült), ezüst betétek futnak végig a szellőzőrostélyok és a kardánbox körül, valamint a belső kilincsek is ezüstözöttek, megtörve a szürke műanyagok egyeduralmát. A varrott, multifunkciós bőrkormány kellemes fogású, könnyedén ideális helyzetbe állítható, a középkonzolon egy egyszerű, bluetooth-kapcsolatra is képes lejátszóegység honol, alatta pedig a klímapanel tekerőgombjai találhatóak, ezek szintén nincsenek túlgondolva. Az összeszerelés kifogástalan, semmi nem recseg, vagy zörög, masszív autó érzetét kelti a Baleno. A zajszigetelésre sem lehet különösebb panasz, viszont a kilátással akadtak problémáim, sajnos a középső visszapillantó tükör elég rossz helyre került, túlságosan nagy teret harap ki a szélvédőből.
Az ülések komfortjával nincs gond, ám tartásuk és anyagminőségük lehetne jobb is, nagyon szivacsosnak érződnek, a helykínálat azonban remek, elöl és hátul is kényelmesen el lehet férni. Ha már a helyről beszélünk, a csomagtér alapból 320 literes, duplapadlós, a második üléssor előredöntésével sík felületet ugyan nem kapunk, de egész tágas, akár 1.085 literes poggyásztérrel lehet gazdálkodni.
A központi műszeregységek üdítő színfoltjai az utastérnek, a fordulatszámmérő és a sebességmérő közé beékelődött információs panelen minden lényeges adat leolvasható egy monokróm kijelzőn, hovatovább a felül végighúzódó kék hangulatvilágítás is kellemes. A felszereltség részét képezi többek között a hat légzsák, az ABS, az ESP, az Isofix-rögzítőpontok, és a lejtmeneti elindulássegítő is, természetesen jár USB-bemenet, valamint szivargyújtó is, a tükrök és az első ablakemelők elektromosak.
A mindössze 920 kilogrammos tesztautó egy 1.2-es, 90 lóerős szívó benzines motorral rendelkezik, amely amellett, hogy kiforrott és strapabíró erőforrás, korrekt dinamikát is biztosít a Balenónak. Emellé párosul egy kitűnően eltalált, könnyedén kapcsolható ötgangos, manuális sebességváltó, valamint egy pontos, ám némileg túlszervózott kormánymű. A futómű kissé kemény, vélhetően sokáig bírni fogja a gyűrődést, a hazai utakat nézve ez az előnyére válik majd, kanyardinamikája és a manőverezhetősége csak dicsérhető, mint ahogyan a jól adagolható, kellő erősségű fékek is, a Baleno vezetési komfortja a kategóriájához mérten több, mint jó. Csakúgy, mint a fogyasztása, óvatos lábbal vegyesen 5 liter alatt, országúton 6 liter körül tartható az étvágya százon.
Mindent egybevetve a Baleno egy sztárallűrök nélküli, tökéletesen használható autó, mely megállja a helyét a hétköznapokban, és bár a közel négymilliós listaár elsőre kicsit magasnak tűnhet, a csereakciónak köszönhetően akár 3.1 millióért is haza lehet vinni, annyiért viszont már nagyon jó választás lehet.
A tesztlehetőségért köszönet a Suzuki Bartának!
Teszt | fotók: Bense Róbert
