A legtöbb autós pontosan tudja, hogy nem érdemes „rátapadni” az előtte haladóra, és azt is, hogy esőben nagyobb követési távolságra van szükség. De ha meg kellene mondani, pontosan hány méterről vagy hány másodpercről beszélünk, már jóval bizonytalanabb lenne a válasz. A Magyar Suzuki és az Ipsos friss, országosan reprezentatív kutatása szerint a magyar közlekedők többsége fontosnak tartja a megfelelő távolságtartást, a konkrét számokkal azonban már sokan nincsenek tisztában.

Pedig közlekedés közben sokszor éppen néhány másodperc vagy néhány méter választja el a veszélyes szituációt a balesettől.
Nem a méter a lényeg, hanem az idő
A követési távolság egyik legfontosabb szerepe, hogy időt adjon a vezetőnek a reagálásra. Ha az előttünk haladó autó váratlanul fékez, irányt vált, vagy valamilyen akadály kerül az útra, nem az számít, hogy papíron hány méterre vagyunk tőle, hanem hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre a veszély felismerésére és a megfelelő manőverre.
A kutatás alapján a közlekedők többsége ezt ösztönösen érzi is. A megkérdezettek csaknem háromnegyede például 130 km/órás sebességnél legalább három másodperces követési távolságot tartana megfelelőnek. Ez egyébként nagyobb biztonsági tartalékot jelent, mint a szakmai ajánlásban szereplő legalább két másodperc.
A probléma inkább akkor kezdődik, amikor a sebességet méterekre és féktávolságra kell lefordítani.
130 km/óránál már egészen más léptékben gondolkodunk
130 km/órás tempónál egy autó másodpercenként nagyjából 36 métert tesz meg. Vagyis egyetlen másodperc reakcióidő alatt is több tíz métert haladunk, miközben még hozzá sem kezdtünk a fékezéshez.
A kutatásban mindössze a válaszadók 39,9 százaléka tudta, hogy 130 km/órás sebességről, egy másodperces reakcióidővel számolva egy személyautó átlagosan körülbelül 130 méter alatt áll meg.
Ez már önmagában is jól mutatja, mennyire könnyű alábecsülni a sebesség szerepét. A 130 km/órás autópálya-tempó ugyanis ránézésre nem feltétlenül tűnik extrémnek, a megálláshoz szükséges távolság viszont már jelentős.
És ugyanez igaz alacsonyabb sebességeknél is.
Ennyi hely kellhet a megálláshoz
- 30 km/óránál: körülbelül 15 méter
- 50 km/óránál: körülbelül 28 méter
- 90 km/óránál: körülbelül 70 méter
- 130 km/óránál: körülbelül 130 méter
A számok természetesen átlagos értékek, a tényleges fékút számos tényezőtől függhet, többek között az útburkolattól, a gumiabroncsok állapotától, a jármű műszaki állapotától és a vezető reakcióidejétől.
Esőben nem elég ugyanazt a távolságot tartani
Nedves úton tovább romlik a helyzet. A kutatásban a megkérdezettek közel fele helyesen úgy gondolta, hogy nedves útburkolaton akár a duplájára is nőhet a megálláshoz szükséges távolság, míg 37,9 százalék szerint ennél is nagyobb növekedéssel kell számolni.
Ezért az esős idő nem egyszerűen annyit jelent, hogy „kicsit óvatosabban” kell vezetni. A tapadás megváltozása miatt érdemes nagyobb követési távolságot hagyni, kerülni a hirtelen manővereket, és számolni azzal, hogy a megszokott féktáv már nem feltétlenül áll rendelkezésre.
Kerékpáros mellett néhány centi is sokat számít
A távolságtartás nemcsak az autók közötti követési távolságról szól. Különösen fontos a sérülékenyebb közlekedők, például a kerékpárosok és rolleresek mellett.
A kutatásban a gyalogosként válaszolók 47 százaléka 1–1,4 méteres oldaltávolságot tartana megfelelőnek egy mellette elhaladó kerékpáros vagy roller esetében. A válaszadók negyede ennél is nagyobb távolságot tartana ideálisnak.
Kerékpáros előzésekor 50 km/órás sebességig legalább 1 méter, 50 km/óra felett pedig legalább 1,5 méter oldaltávolságot kell tartani.
Ez nem csupán egy kényelmi kérdés. Egy kátyú, széllökés, úthiba vagy akár egy parkoló autó ajtajának hirtelen kinyitása miatt a kerékpáros pillanatok alatt oldalirányban is elmozdulhat.
Magunkat figyelmesebbnek látjuk, mint másokat
A kutatás egy másik érdekes eredménye, hogy a közlekedők saját magukat általában jóval pozitívabban ítélik meg, mint a többi közlekedőt.
A válaszadók 10-es skálán átlagosan 7,3 pontra értékelték, mennyire figyelnek másokra. A biztonságos távolságtartást és kiszámíthatóságot 7,2 pontra, saját szabálykövetésüket pedig 7,1 pontra értékelték.
A többi közlekedői csoport megítélése már jóval kritikusabb volt. A válaszadók a rollereseket tartották a legkevésbé kiszámíthatónak, 2,6 pontos értékkel, és veszélyesség szempontjából is ők kapták a legmagasabb értéket, 6 pontot.
A legzavaróbbnak tartott közlekedési magatartások között a balesetveszélyes, hirtelen manőverek, a kiszámíthatatlan közlekedés, a vezetés közbeni telefonhasználat, az irányjelzés elmulasztása és a gyorshajtás szerepelt.
Ezekben közös, hogy a többi közlekedőnek hirtelen kell reagálnia. Vagyis éppen azokban a helyzetekben válik különösen fontossá a megfelelő biztonsági tartalék, amikor valaki más hibáját kell korrigálnunk.
A modern autó sem írja felül a fizikát
A mai autók egyre több vezetéstámogató rendszerrel rendelkeznek. Adaptív tempomat, automatikus vészfékezés, holttérfigyelő vagy sávtartó rendszer segíthet a vezetőnek, de egyik technológia sem jelenti azt, hogy többé nincs szükség megfelelő követési távolságra.
A fizika ugyanis nem változott.
Ha nagy sebességgel haladunk, hosszabb út kell a megálláshoz. Ha csúszós az út, romlik a tapadás. Ha pedig a vezető reakcióideje hosszabb a megszokottnál, még több időre és helyre van szükség.
Éppen ezért a biztonságos közlekedés egyik legegyszerűbb tartaléka továbbra is az, ha nem használjuk ki az előttünk és mellettünk rendelkezésre álló teljes teret.
A legfontosabb számok egy helyen
Követési távolság: autópályán, 130 km/órás sebességnél legalább 2 másodperc ajánlott. Három másodperc már nagyobb biztonsági tartalékot jelent.
Megállási távolság 130 km/óránál: egy másodperces reakcióidővel számolva átlagosan körülbelül 130 méter.
Megállási távolság 90 km/óránál: körülbelül 70 méter.
Megállási távolság 50 km/óránál: körülbelül 28 méter.
Megállási távolság 30 km/óránál: körülbelül 15 méter.
Nedves úton: a megállási távolság legalább a duplájára nőhet.
Kerékpáros előzése: 50 km/óráig legalább 1 méter, 50 km/óra felett legalább 1,5 méter oldaltávolság szükséges.
A Magyar Suzuki az ORFK-OBB által szervezett Biztonság Hete programsorozattal egy időben indítja idei, immár ötödik „Együtt az utakon” közlekedésbiztonsági kampányát. A kezdeményezés célja, hogy az autósok mellett a motorosokat, kerékpárosokat, rollereseket és gyalogosokat is emlékeztesse: az egymásnak hagyott hely nem udvariassági gesztus, hanem valódi biztonsági tartalék.
Mert egy váratlan helyzetben néha nem sok kell. Csak egy pillanat – és az a néhány méter, amit előtte meghagytunk.
A kampány részleteit az alábbi linken tekinthetik meg, mely jövő hét folyamán 360° oktató videókkal is bővülni fog: https://www.suzuki.hu/
A kampány kapcsán indított nyereményjáték itt érhető el: https://egyuttazutakon.hu/
Forrás: Suzuki sajtóanyag