BMW 2000 C/CS – múltbéli egyéniség

Meglehetősen nagy bajban volt a BMW az ötvenes évek végéhez közeledve, több tényező is közrejátszott a krízis kialakulásában, megoldást azonban csak egy út kínált, ez pedig a megújulás volt. Ehhez két dologra volt szükség, az első és a legfontosabb a pénz, melyet végül a Quandt-csoport biztosított, a második pedig a modellpaletta frissítése. Könnyű ezt pár mondatban leírni, de valójában ekkor a fennmaradásért küzdött a márka, a nehézségek leküzdésében pedig a Neue Klasse széria játszotta a kulcsszerepet. 1961. szeptemberében, a Frankfurti Autószalonon debütált a BMW 1500, innentől pedig – ha nem is viharos sebességgel – elindult a fellendülés időszaka. 1963-ban bemutatkozott az 1800-as, majd a következő esztendőben az 1600-as – ekkorra már nagyjából 6 millió márkás nyereséggel számoltak a BMW-nél, szemben az 1959-es, 15 milliós veszteséggel.

Egy évvel később aztán megérkezett a 2000 C/CS a kínálatba, mely a 3200 CS-t váltotta (ebből összesen 603 példány készült gyártásának cirka 3.5 éve alatt). A Wilhelm Hofmeister formaterve alapján, Karmann által épített BMW frissnek érződött, modern eleganciát és sportosságot sugallt, utóbbira a keret nélküli ajtók és a B-oszlop hiánya is ráerősített. A különleges kialakítású vesék mellett a fényszórók is igen szokatlannak hatottak, nem úgy, mint az utasoldali visszapillantó hiánya, az elődnél is csak a bal oldalra került. A hatalmas üvegfelületek növelték a tágasság érzetét, igaz kupé lévén a hátsó üléssor jelképesnek számított, bár azt gyorsan tegyük hozzá, hogy a 450 literes csomagtér mérete igen korrektnek mondható. Belterét fa dekorelemekkel és bőrrel díszítették, a műszerfal kerek egységeket kapott, hatalmas első ülései és vékony karimájú, háromküllős kormánya tökéletesen passzoltak a kor elvárásaihoz.

A fotókon látható típus a 2000 CS nevet viseli, ebbe egy 2 literes, 120 lóerős, dupla karburátoros motor került, kizárólag 4 fokozatú manuális sebességváltóval lehetett megvásárolni. Fürge gép hírében állt, 11 másodperc alatt futotta a százas sprintet, végsebessége a gyári adatok szerint 183 km/óra volt. A szimpla karburátoros 2000 C szintén kétliteres erőforrással rendelkezett, ám „csupán” 100 lóerővel tudott gazdálkodni, ez a kivitel viszont háromsebességes ZF-automatával is piacra került.

A gyártást 1969-ben állították le, mindössze 13.691 darab készült belőlük, ebből 9.999 CS, illetve 3692 C, utóbbiból 443-at szereltek kézi váltóval. Kétségtelen, hogy nem ez a modell szállította az anyagi sikereket, azonban ha nincs a hatvanas évek elején megvalósított reform, vélhetően soha nem született volna meg a 2000 C/CS.

Bense Róbert