A nekünk való LEgjobb KOcsi?
A kérdés nem költői, sőt, manapság már viszonylag könnyen megválaszolható. Már a hazai megjelenésekor érezték, hogy az Aleko szemernyit nem közeledett a nyugati autógyártás felé, de túl sok választás nem létezett, a szovjet államadósság fejében érkezett autócsodákat valahogyan értékesíteni kellett. Hangzatos prospektusok, olcsó ár, kontra morgolódó tulajdonosok. Te vettél volna Alekot?
Aki azt hinné, hogy csak azért vesszük elő ezt a típust, hogy kifüstölögjük magunkat, téved. Voltak jó oldalai is a konstrukciónak, bár nem túl sok, de vélhetően kevesen voltak azok, akik csodát vártak volna tőle. A 429.900 forintos árcédula barátságosnak számított a többi új autóhoz képest (egy új Swift ára valamivel később 760.000 forint környékén volt), és sokakban ott motoszkált a keleti autók iránt érzett nosztalgia, ráadásul még a marketingesek is egész jó beszámolókat írtak az Alekoról.
Pár gyöngyszem a korabeli hirdetésekből:
„Az autónak több alkatrészét egész élete folyamán nem kell cserélni, vagy szervizelni, ami az üzemeltetési költségeket nagymértékben csökkenti.”
„A különlegesen tervezett és kiképzett lökhárítók mind frontális, mind pedig hátulról történő ütközés esetén deformálódnak és egyenletesen elnyelik az ütközésnél keletkezett energiát.”
Aki hitt ezeknek a hangzatos mondatoknak, az könnyen büszke tulajdonosa lehetett egy 2141-esnek, mely egyébként kísértetiesen hasonlított a bő évtizeddel korábban kiadott Simca 1307-re. Persze minőségben bőven voltak eltérések, de ez is jól példázza, hogy az Aleko már akkor meglehetősen elavult volt, amikor megjelent. A Moszkvics (73 lóerő) és Lada (78 lóerő) motorral piacra dobott járgány újkorában akár 120 km/órával is képes volt száguldani, fogyasztása városban 10 liter felett volt, országúton a 8 liter sem volt elérhetetlen ábránd. A Lada motor lényegesen jobb volt, fogyasztási mutatója is verte a Moszkvics erőforrással szerelt változatét. Előzésben nem volt világbajnok, sőt parkolni sem volt túl egyszerű mutatvány. Cserébe a kényelmére és a beltér méretére nem lehetett panasz, aki egy Trabiból, vagy egy Kispókból pattant át, annak ez különösen feltűnő lehetett. Csomagtartója szintén nagy volt, szóval pakolós autónak tökéletesen megfelelt. Nagy általánosságban elmondható, hogy néhány évig azért túl nagy gond nem volt velük, azonban a kaszni rohadása akár már pár év használat után is súlyos lehetett, nem beszélve a gyatra váltóról, és a gyorsan kopó fékekről. A műszerfalon található gombok szintén rövid idő alatt kirepültek a családi fészekből és némi zörgést követően különálló életet kezdtek, mint ahogy szinte az összes műanyag alkatrész. Ne szépítsük, a motor kivételével szinte minden fronton csapnivaló volt az Aleko 2141 minősége.
Azonban az is vitathatatlan, hogy aki szeretett otthon bütykölni, valamint volt némi affinitása a lakatosmunkákhoz, és nem volt milliós autóra pénze, annak akár kellemes emlékei is lehettek erről a típusról. 2141-02 kódnév alatt még egy facelift változat is napvilágot látott, gyártását 2003-ban szüntették be.
Bense Róbert
Használt vagy új autóra kérjen ajánlatot az autotveszek.hu weboldalon!
