Hogy telik egy versenyző élete verseny nélkül?

Nagyon tömören: nehezen. De azért kicsit közelebbről megvizsgálva a kérdést, koránt sem haszontalanul. Horváth Lajos tereprali versenyző mesélt nekünk röviden arról, hogy éli meg a versenyekben igencsak gyér 2020-as esztendőt.

„Laller” türelmesen viseli a kialakult helyzetet, a Dakart kétszer is megjárt motoros igyekszik motivált maradni ezekben az időkben is:

„Igazából nem panaszkodom. Mindig van mit csinálni, és bármennyire is nincsenek jelenleg versenyek, mégis képes voltam ösztönzést találni magamnak. Sokat edzünk, teszteltünk és motorozunk az ország legkülönbözőbb pontjain, valamint sikerült elindulni egy nívós lengyel futamon is. Egy sportoló folyamatosan a következő kihívásra készül – nem számít, hogy az holnap, egy hét, vagy akár egy év múlva lesz. Az adrenalin és a motiváció, ami életben tart bennünket, motorosokat, ez a mostani helyzet előtt is így volt, tehát mondhatnám, hogy ebben semmi nem változott.

Vagyis, nagyon is sok minden átalakult, van, ami előnyére: például, ezt a csonka szezont egy csodálatos új, Dakar győztes technika nyergében kezdtem meg. Összeállt egy olyan masszív motoros/quados társaság, amelyet a legjobban a bajtársiasság jellemez. Amikor megkapjuk a rajtjelet, remek versenyeket fogunk teljesíteni egymással, és nem csupán egymás ellen. Szóval én nagyon bizakodó vagyok.” – mondta Horváth Lajos.

Ezen igazából meg sem lepődünk, hiszen aki ismeri a váci versenyzőt, az ismeri a mélyen belekódolt eltökéltséget is.

Írta: Tóth Krisztián Márk