Autó Triplex Kft.

Renault Captur teszt – családi kedvenc

A Clio után ismét egy Renault-ban találtuk magunkat, ezúttal egy Captur járt nálunk teszten, az Autó Triplex Kft. jóvoltából. Igyekeztünk minden oldaláról megismerni alanyunkat, a kötelező körök mellett városi lassúzás, pályázás és családi kirándulás is szerepelt a repertoárban.

Furcsa egy járgány a Captur, a szalonban látva, beleülve valahogy nem érintett meg, azonban ahogy a kiszabadult az üvegpalotából, már egyből más érzések fogtak el. Kezdjük ott, hogy – már nem először említem – a Renault jelenlegi formairánya friss és tetszetős, az eltalált idomok, domborulatok, határozott, mégsem agresszív vonalvezetés pedig a Captur-re is jellemző volt. Egy nagyra nőtt katicabogár, igazi városi SUV, amelynek egyébként jól állt a szabadság, és még a gyerekek is imádták, mint ahogy ez a fotókon is látszik.

12442709_502999736573397_1804833307_n

Kívül nem érződött nagynak, az utastér mégis tágasnak hatott, tudatosan törekedtek arra, hogy minden centiméternek haszna legyen, igazán sokoldalú és használható autónak tűnt. A 377 literes csomagtér a katalógust olvasgatva nem „tűnik” túl tágasnak, ám tegyük gyorsan hozzá, hogy élő egyenesben más a helyzet, hiszen jól variálható, ügyesen sáfárkodtak az elosztásával, ráadásul a második üléssort előredöntve síkpadlós csomagtartót kaptunk. Az utastér egyébként modern, bohókás, és olyan apróságokkal igyekeztek feldobni, mint az első ülés támláján található színes gumikból álló rögzítők (?), vagy a fiókszerű, 11 literes kesztyűtartó, melybe akár egy laptopot is gond nélkül bele lehet csúsztatni, illetve a vészvillogó fölötti részen található fedeles tároló, továbbá érdemes megemlíteni a cipzározható üléshuzatokat is.

A műszerfal és a középkonzol szintén kedves formákat kapott, előbbi hasonlított a Clióéhoz, utóbbi egy nem mindennapi gombkiosztással, valamint egy nagyon jól eltalált 7 colos érintőképernyővel hívta fel magára a figyelmet. A kormánykerék alsó része ennél a modellnél is el volt látva egy masszív csúszásgátló műanyaggal. Az anyagminőség dicséretet érdemel, kellemes tapintásúak voltak a műanyagok, a narancssárga betétek is színesebbé tették az összképet. Kártyás kulcs itt is járt, közvetlenül mellette az indítógomb helyezkedett el, a sebességváltó mögött pedig egy nem széria, de beépíttethető könyöktámasz emelte a belső komfortot.

capt2

A motorháztető alatt egy 1.5-ös, 90 lóerős dízelmotor lapult, amely a korrekt dinamikája mellett a fogyasztásával is hamar megszerettette magát, nem csupán velünk, hanem a pénztárcánkkal is. Nem mondom, hogy a 13 másodperces százas sprint és a 171 km/órás csúcssebesség világbajnok, de nem is ez volt vele a cél, hiszen a Captur-nek feküdt a pályatempó, az araszolást is meglepően halkan tűrte (a zajszigetelés is nagyon rendben volt), az 5.4 literes átlagfogyasztás pedig remek ebben a kategóriában. Az ötgangos manuális váltó esetében örültünk volna a hatodik fokozatnak, egyébként kellemesen kapcsolható volt, semmi meglepőt nem produkált. Magassága ellenére a stabilitásával sem voltak gondok, szépen tartotta magát a kanyarokban, a kormányozhatósága és a manőverezhetősége szintúgy dicsérhető. A futómű egész jól kezelte az úthibákat, nem pattogott feleslegesen a Captur, de azért volt benne némi tartás, feszesség, ami egyébként természetesnek mondható, főleg a 17 colos kerekeket tekintve.

12919223_502999626573408_1177829432_n

Ha azt nézzük, hogy az alapkivitelhez akár 3.690.000 forintért hozzá lehet jutni (az 1.5-ös dízel Zen felszereltséggel 5.070.000-től indul), valamint a garanciális feltételek is meglehetősen kedvezőek, továbbá hozzátesszük, hogy egy praktikus és viszonylag takarékos autóról beszélünk, akkor a Captur jó vásár lehet, arról már nem is beszélve, hogy milyen üde színfoltja az egyébként sem szürke mini-SUV kategóriának.

A tesztlehetőségért köszönet az Autó Triplex Kft.-nek.

Bense Róbert

Címkék

Kapcsolódó tartalmak