Autó Triplex Kft.

Peugeot 407 teszt – családi T4xi

Kanyarodjunk vissza egészen 2007-ig, amikor bemutatták a mozikban a T4xi című filmet, talán nincs is olyan ember, aki ne ismerné. A Taxi-szériában mindenki megismerhette a Peugeot 406-os modellt az első három részig látható volt a képernyőkön, de a negyedik résznél már az újabb modell kapott lehetőséget a filmvásznon, ez volt a 407-es. A most következő tesztünk alanya is ebből a generációból származik, egy 2005-ös, 4 ajtós szedán kivitel képében.

A korábbi modellhez képest a 407-es 120mm-el lett hosszabb (4675mm), 47 mm-el lett szélesebb (1811mm), a tengelytávja 25mm-el lett hosszabb (2725mm). Nem csak méretbeli különbségek vannak, hanem külsőleg is észrevehető néhány nagyobb változtatás. Ami elsőnek szembetűnhet, az a hatalmas szélvédő-első lámpa páros, vagy éppen az indokolatlanul nagy hűtőmaszk, de említésre szorul a nagyobb Peugeot embléma is – ezek a részletek talán kicsit meg is előzték a korukat a mai autókat nézve.

A mérnökök újragondolták a fekete díszcsíkokat, a ködlámpa formáját és a kilincseket is. Oldalról nézve az autót, kicsit aránytalannak tűnhet a hosszú orr rész a keskenyre sikerült farhoz képest, és utóbbi az igazán fájó, mivel családi autó létére az ülések és a csomagtartó méreteinek a rovására ment.

Az utastérben kellemesen vonalvezetett, és a külsőhöz képest meglepően visszafogott műszerfal tárul a szemünk elé, viszont a sok gombos középső rész egy picit bonyolítja az összképet. A tesztautónk belső része nagyon szép állapotban van, látszik rajta az odafigyelés és gondoskodás, nincsen kiszakadva se az ajtókárpit, se az üléshuzat.

A vezetőülés gerinctámaszos, ami még mindig nagyon kényelmes, az első soron utazók számára pedig elegendő a fej és a lábtér is, ami egy hosszas utazáskor elég jól jön, viszont a már említett hátsó üléseknél nem ez a helyzet. Még egy átlagos magasságú személynek is kevés fej és lábtér jut hátul, pedig az ember azt gondolná, hogy egy majdnem 4.7 méter hosszú autóban mindenhol kellően nagy hely lesz. Hátul felfedezhető a síléctartós könyöklő, melyben irat és dupla pohártartó is helyet kapott, ez viszont egy ügyes megoldás. A sebváltónál is van egy pohártartó, ami nagyon praktikus, a könyöklő alatti rekesz is nagy, sok apróságnak képes helyet adni. A csomagtartó űrtartalma (elég frappánsan) 407 literes, az autó méreteihez képest azonban átlagosnak mondható.

A felszereltségi szintekből nem volt hiány ennél a típusnál, hisz összesen 11 féléből lehetett választani (Confort, Riviera, Sphere, Business Line,Sportline, Supreme, Symbole, Premium, Premium Pack, Premium Pack+ ,Feline). A tesztautónk Symbole osztályba sorolható, amibe beletartozik az ABS, ASR, ESP, a kétzónás manuális klíma, vagy éppen az elektromosan behajtható és fűthető külső tükrök.

A 407-es Peugeot-kat összesen 14 féle motorral dobták piacra. Hét féle benzinmotorral szerelték, a leggyengébb erőforrás a 4 hengeres, 1749 köbcentis, 115 lóerős, míg a legerősebb 6 hengeres, 2946 köbcentis, 211 lóerős formában volt elérhető. A dízel oldalon szintén hét motorból lehetett választani, a 4 hengeres, 1.6 literes HDi volt a legkisebb testvér, a nagytesó pedig a 6 hengeres, 2993 köbcentis, 241 lóerős csúcsdízel.

Az tesztautónk erőforrása egy 1560 köbcentis, 109 lóerős, 4 hengeres HDi közös nyomócsöves dízelmotor, maximális forgatónyomatéka 240 Nm (1750 és 4000-es fordulatszám tartományban képes leadni, overboost funkcióval, mely ideiglenesen pár másodpercig 260 Nm-re növeli a forgatónyomatékot). Álló helyzetből a 100 km/órás utazó sebességet 11,7 mp alatt éri el, a végsebessége 192 km/óra. Ehhez a motorhoz egy 5 sebességes manuális váltó kapcsolódik, aminek az útja és a váltási sémája is elfogadható (megszokás kérdése, de a hátramenetet, egy picit nehezen veszi be). A hangja alapjáraton szokványos dízel, mely olyan 1800-2200-as fordulatszámnál már szépen kisimul.

Fogyasztása a hatalmas kaszni és a nagy súly mellett is elég kedvezőnek mondható. Gyári adatként városban kerek 7 liter, vegyesként pedig 5,5 liter van megadva. Ehhez képest a tényleges fogyasztás városban 6,5 liter között alakul, vegyes használatban pedig akár 5 literrel is beéri 100 kilométerenként.

Vezethetősége elég pozitív, a futómű szépen teszi a dolgát, az apróbb úthibákat nem nagyon lehet észrevenni, a nagyobbaknál már előfordulhat, hogy a kaszni egy kicsit beleng. Könnyen az úton lehet tartani, a kanyarokban is stabil, bár egy picit alulkormányzottnak érződik. A motorja dinamikusnak mondható, ami meglepetésként ért, hogy az autó 1437 kg-ot nyom, de mégis könnyedén, bármiféle erőlködés nélkül mozgatja ezt a hatalmas testet, igaz magasabb tempónál már van némi menetzaj.

A jelenlegi tulajdonosnál 8 hónapja van és az előző gazdájához hasonlóan szépen a gondját viseli, ezen időszak alatt 12 ezer kilométert ment vele, átlagos használatra vásárolták. Megvásárlás után 220 ezer kilométernél cserélni kellett a kormányösszekötő gömbfejet és a hátsó kerék csapágyat, az önindítót pedig fel kellett újítani. A tesztautónkban jelenleg 232 ezer megtett kilométer van, a tulajdonos elmondása szerint a közeljövőben új kettőstömegű lendkereket és alvázvédelmet kap, ide kapcsolódik, hogy a korrózió eddig sehol nem ütötte fel a fejét.

A mai használtautó piacon 600-800 ezer forinttól lehet kapni 407-est, de ha szép állapotban lévőket és kevés kilométeres modelleket keresünk (akár a V6-os 3 literesek között), akkor 2-2,5 millió forintért is lehet találni kivitel/felszereltség/motor/évjárat függvényében.

Cikk : Lajos Zsolt
Képek | Videó : Kathi Imre

Címkék

Kapcsolódó tartalmak