Autó Triplex Kft.

Peugeot 301 teszt – mosolygós oroszlán

Kevés manapság az olyan autó, amelyre ránézve az emberek nem azon kezdenek el gondolkodni, hogy ki ül benne, hova megy, honnan jött, és mennyit költött a járgányra. A 301 azonban kikerüli az általánosításokat, sőt, teszi mindezt úgy, hogy közben nem marad jellegtelen, és viszonylag könnyű vele azonosulni is.

Hozzátenném gyorsan, hogy 4.2 millióért ezt már el is lehet várni, viszont ez pont az az ár, ahol még nem keressük nagyítóval a hibákat. Mondhatni a Peugeot 301 egy meglehetősen kellemes területén és árkategóriájában van a piacnak. De nézzük is a tesztalanyunkat, hiszen nem azért érkezett, hogy elemzéseket végezzünk az eladási mutatóit illetően.

pug10

A spanyolországi Vigóban gyártott 301-est még 2012. szeptemberében, a Párizsi Autószalonon mutatták meg a nagyközönségnek, majd kisvártatva megérkezett a kereskedésekbe is, tehát néhány hónap híján már 4 éve elérhető a modell. Ez a mai facelift-mániás korszakban már szép kornak számít, és a dizájnerek munkáját dicséri, hogy a szokásosnál kedvesebb külső még ma is bőven modernnek hat, és vélhetően ez még így is marad egy darabig. A barna metál szín egyébként is kifejezetten jól áll a Peugeot-nak, mint ahogy a gömbölyded formák is, az arányok is jól eltaláltak, a hátulja sem elnagyolt.

Az utastere kicsit csalóka, félúton van a kopogós és a minőségi anyagok között, ízléstelennek semmiképp nem mondható, viszont elég nehéz hova tenni, kicsit sok, ám kicsit kevés is. A végletekig leegyszerűsített, bumszli kormány helyére egy kisebb, illetve nem lecsapott sokkal jobban illett volna, a műszeregységek viszont jól néznek ki, a kapcsolók kézre állnak, a váltóbox előtt vannak az első ablakemelők billenői (hátul kurblis van), a 301-esnek jól áll ez a megoldás. Van némi zongoralakk is, egész jól kiemeli a középkonzolt, ellenben a váltókarba akár énekelni is lehetne, mert úgy néz ki, mint egy mikrofon, a 208-ban található csőrös verzió használhatóbb és jobban is néz ki. Ha már a beltérnél tartunk, a világos bézs kárpit szép (lehetne), de nem a legszerencsésebb választás, lévén 2100 kilométernyi futás után már foltos volt, akár egy Dalmata, igaz kevésbé izgalmas a fekete, de jóval tartósabb is. A helykínálat elől-hátul rendben van, kényelmesek az ülések és még tartanak is, a vezetőoldali pozíciója meglepően jól beállítható, ezt magasabb árkategóriákban sem lehet mindig elmondani. Az 506 literes csomagtartó korrektül pakolható, sőt a lecsukás okozta nehézségekről sem feledkeztek meg, épkézláb fülekkel látták el a csomagtér ajtót.

pug5

Az 1.6-os dízel erőforrás száz lóerővel bír, nem kirobbanó az 1090 kilogrammos autó dinamikája, viszont a karakterisztikája jó, így hát nem is lehet rá különösebb panasz, a hangszigetelésre viszont már annál inkább, a kelleténél sokkal jobban behallatszanak az utastérbe az oda 2016-ban már nem illő hangok. A hat liter alatti fogyasztás azonban sok mindenért kárpótol, bár a gyári értékektől ezúttal is messze voltunk, ez még így is egy szép szám. Kanyarban is jól teljesít a 301, futóművéről ugyan nem a tipikus francia komfort ugrik be először, ám az úthibákat szépen kiegyenesíti, méghozzá zokszó nélkül. Az ötgangos manuális teszi a dolgát, de tipikusan az a fajta sebességváltó, amelyik a buliban inkább a kanapén ücsörög, mintsem odamenne a puncsos tálhoz, röviden: bántóan a háttérbe szorították.

Mindent egybevetve az active felszereltséggel rendelkező 301 nem egy ötlettelen jármű, vannak furcsaságai, de használható és 4.195.000 forintért talán ennél többet – új autó fronton legalábbis – hasonló márkák esetében nem is várhat el az ember.

A tesztlehetőségért köszönet a Fábián Kft.-nek!

Bense Róbert


Címkék

Kapcsolódó tartalmak