Autó Triplex Kft.

Nissan Juke teszt – a fele se tréfa

Az egész úgy indult, hogy egy Micrát kötünk el, de aztán valamiért a Nissan Juke forgalmija és kulcsa került elénk, mi pedig újabb papírmunka és szervezkedés helyett inkább elhoztuk, mert hát ki tudja, hogy meddig van még esélyünk szinte nullkilométeresként megismerkedni vele. Hogy miért ezzel a „drámai” felütéssel kezdtem? Nem titok, hogy ez a teszt akár már egy 7 éves használtautóról is szólhatna, és való igaz, hogy ennél a pontnál kicsit túlzok, mert 2014-ben volt egy facelift, de akkor is, a mai trendek mellett ez így is egy „utolsó pillanatos” lehetőség volt. Egy másodpercig sem bánkódtam, hogy az elmúlt években már mindenki, mindenféle verziót végigtesztelt, hiszen a fejem fölötti kérdőjel leginkább arra vonatkozott, hogy érdemes-e még a Juke-ot választani, és ha igen, akkor miért? A válasz első felét gyorsan lelövöm: érdemes, a másodikat inkább kifejtem!

Jelenleg az SUV-Crossover korszak sokszorosan mutálódott, ám még mindig virágzó korszakát éljük. A Nissan Juke ennek volt az egyik úttörője, és bár a 2010-es genfi bemutató már nagyon messzinek tűnik, a recept még mindig működik. Az a furcsa az egészben, hogy maga a Nissan sem számított ekkora sikerre, hiszen az elején ezerpárszáz havi eladással kalkuláltak Japánban, erre a Juke szépen megtízszerezte ezt az elképzelést, így aztán az sem volt meglepő, hogy a ráncfelvarrást követő évben csak Európában már több, mint félmillió szaladgált belőle. Ugyan kategóriájában azóta elképesztő méretűvé duzzadt a választék, még mindig jól tartja magát a különös formavilágú Nissan, a hazai, házon belüli versenyben pedig a Qashqai és az X-Trail mögött a harmadik helyen táborozik, nem rossz ez egy korosodó konstrukciótól!

Nissan Juke

Főleg annak fényében nem, hogy a megjelenése évről-évre parázs vitákat szít az autókedvelők körében, mert míg egyesek extravagánsnak és mókásnak látják, mások egyszerűen nem tudják hova tenni a Juke-ot. Én tényleg mindenkit megértek, azt viszont kár lenne tagadni, hogy ez a kis kétéltű-imitáció legalább visz valami színt a hétköznapok autós egyendömpingjébe. A bordó-fekete színkombináció teljesen rendben van, a 18 colos felniket pedig legszívesebben megtartottam volna. Azt is kár tagadnom, hogy minden egyes alkalommal, amikor szemből közelítettem a tesztautóhoz, valami bárgyú mosoly ülhetett ki az arcomra, azt hiszem, az ilyen járgányokat hívjuk jelenségnek. A dizájnt tekintve olyasmi a Juke, mint egy fél emelettel feljebb költözött, napon megolvadt CHR. A hátsó ajtó rejtett kilincse, de a kipufogó fölötti, lyuggatott műanyagelem is japán sajátosság, utóbbiba pont az új Civicnél futottam bele. Érdekesség továbbá a nappali menetfény, valamint az országúti fényszóró különválasztása, illetve a tetőlemez furcsa kialakítása is, ami egy elég szokatlan szélvédőt eredményezett. Az igazi vagányság mégis az oldalsó körvonalában van, nézzétek csak meg, hogy milyen jó kiállást ad a magas kialakítás.

Belül sem kevésbé meghökkentő a Juke, már a belső kilincsen jót szórakoztam, ami pedig egyből feltűnt, hogy itt minden kerek! Nincs csapott kormány, mint a legújabb Nissanokban, nincsenek szigorúra faragott beltéri elemek, viszont minden gömbölyű, durbincs, még a vészvillogó is nyomkodásra késztet, hogy imádhatják ezt az autót a gyerekek. Az utastérben a bordó (a Nissan szerint „Detroit piros”), a fekete, és a kályhaezüst váltogatja egymást, az összkép kicsit talán már idejétmúlt, de korántsem bazári, az anyaghasználat kifogástalan. Helykínálat szempontjából azonban vegyesek az érzéseim, mert míg az első soron nem csupán a kilátás, de a lábtér, és maga a vezetői környezet is jó, addig a hátsó üléseken mind a lábtér, mind a fejtér elég szűkösre sikerült, és ezen az apró, sötétített oldalablakok sem segítenek. A csomagtérre viszont egy szavunk nem lehet, alapból 354 literes, duplapadlós kialakítással pedig síkba is dönthetőek a háttámlák, így közel 1.2 köbméterrel számolhatunk.

Nissan Juke

Nissan Juke

Tesztautónk N-Connecta felszereltségi szintje biztonsági és kényelmi szempontból is egész erős, az elsők mellett függöny- és oldallégzsákok is járnak, utóbbiak egyébként már az alap, azaz a Visia listájában is szerepelnek. Alkonyat és esőérzékelővel is ellátták a Juke-ot, és a nyomógombos indítás sem maradt ki. Azonban az úgynevezett „Biztonsági Pajzs” (holttérfigyelő, sávelhagyási-segédlet, mozgó tárgyak érzékelése) opciós, mint ahogy a 360 fokos parkolókamera is, a Tekna felszereltségbe ezek már mind beletartoznak. Az 5.8 colos érintőképernyő mai szemmel már aprócskának tűnhet, viszont mindent tud, amit nagyobb társai, többek között a tolatókamera és a navigáció is a részét képezi. Ami azonban számomra sokkal érdekesebb megoldás volt, az a dinamikus üzemmódvezérlő és a klímapanel közös albérlete, melynek beállításai egy kisebb, klasszikusan japánautós kijelzőn követhető nyomon. Az pedig külön tetszetős, hogy attól függően, hogy mely funkciójában kívánjuk használni, váltásnál az oldalsó gombsorok is más-más háttérvilágítást/feliratot kapnak! Hiába, egy ilyen jellegű autóba kell is egy kis varázslat.

Nissan Juke

A motorpalettán pont középen vagyunk az 1.6-os, 117 lóerős benzinessel, az alap 1.6-os 94 lóerős, míg a DIG-T 190 paripával büszkélkedhet, igaz a jolly jokert, vagyis a Nismo RS kivitelt még nem említettem, de a 218 lovas, 280 Nm csúcsnyomatékú méregzsák vélhetően kevés hazai Juke-ban ketyeg. Visszatérve a tesztelt erőforráshoz, normál módban elég messze van a pörgőstől, ebben persze az Xtronic CVT váltó keze is benne van. A 11.5 másodperces százas gyorsulás érezteti, hogy nem sprinterrel van dolgunk, mint ahogyan a 170 km/órás végsebesség is ezt sejteti. Sportba váltva azonban már egyből virgoncabb karakterűvé válik az autó, és még a fogyasztása sem ugrik meg túlzottan, 7.3 litert mutatott vegyes használatban a műszerfali információs kijelző. A futómű kifejezetten feszes, magabiztos, stabilitási bizonytalanságokat nem okoz a magas felépítés, ellenben az úthibákat azért bőven meg lehet érezni a nagy papucsok miatt. Manőverezhetőségére leginkább az agilis kifejezést illik, a Juke mozgékony, partnerként pedig ott a kormánymű precizitása, mely a túlszervózás tüneteit sem produkálja, jól eltalálták a rásegítést. Normál használat mellett (értsd: nem padlógázon bőgetjük, kiakasztva a skálát) korrekt vezetési élményt biztosít, ám aki tüzesebbre vágyik, annak sem kell messzire menni, pont az előbbiekben említett erőforrások miatt.

Nissan Juke

A Nissan Juke mindent egybevetve egy bohókás és szokatlanul megosztó egyéniség, mely – jóllehet a neve egyetlen betűre van a vicc szó angol megfelelőjétől – nem érdemtelenül kaparta ki magának a gesztenyét. A generációváltás azonban lassan időszerűvé válik, a kialakult képet pedig úgy kell megújítani, hogy a már megszokott jellemzők is megmaradjanak. Nem lesz egyszerű feladat, de ha a jelenlegi szériát, valamint annak ár-érték arányát vesszük alapul, akkor nem lehet gond. A Juke ugyanis listaár szerint 4.2 millió forinttól kezdődik, de a tesztmodell 5.5 milliós ára sem riasztó. A Nismo kivitel persze már csak inkább a megszállottaknak ajánlott a maga (akciós) 7.8-as árcédulájával.

A tesztlehetőségért köszönet a Ferihegy Autó Kft.-nek!

Cikk | fotók: Bense Róbert

Címkék

Kapcsolódó tartalmak