Autó Triplex Kft.

Lexus RC300h F Sport teszt – elektroszamuráj?

Atyavilág, hogy néz ki? – gondoltam megpillantva az autót a parkolóban. Majd meg is válaszoltam magamban a kérdést: kegyetlenül jól! Manapság nem kapnak olyan jelentőséget ezek az autók, mint mondjuk a 2000-es évek előtt, mikor minden valamirevaló autógyártó rendelkezett egy legalább sportosan kinéző, a kor és márka szintjén vagány és stílusos kupéval (és/vagy kabrióval).

Bár vannak remek kezdeményezések, visszatérések, az utóbbi éveket leginkább a hothatch, SUV, crossover őrület jellemezte. Egy hosszan elnyúló, elegáns, lapos, esetenként vadító karosszéria kinek kell már, mikor egy bumfordi, emelt hasmagasságú plázacirkálóval még az is óriásit kaszál, aki csak évek késésével lép be valamelyik divatszegmensbe? Hála az égnek a japánok nem így gondolták, és inkább rajzoltak egy ilyet, nézzék:

Lexus RC300h

Bár ezek elég szubjektív dolgok, szerintem hihetetlenül vagány és kívánatos forma ez. Elegáns, de egyben némileg brutális is, főleg, ha kicsit „felspécizzük” gyárilag és kérjük hozzá az F sport csomagot  (nem összetévesztendő a V8-as RC F modellel, mely a kínálat csúcsát képezi). Ilyenkor kapunk az alap orrhoz képest egészen vadító, átszabott hűtőrácsot, módosított LED-es fényszórókat és például még 19-es felniket is.

A végeredmény a fotókon látható, bármi mással összetéveszthetetlen tárgy. Rendben, van itt némi kis túlzás bevallom, hisz elölről pont olyan, mint a többi Lexus – ami nem igaz, de maximum velük lehet összetéveszteni. Egészen addig, amíg nem lépünk párat oldalra és meglátjuk a finom, ívelt kétajtós karosszériát és azt az izmos, széles feneket, ami majdnem olyan szigorú, mint az autó orra. Szúrós tekintet fogad mindkét irányból, már csak azt várom, mikor húzza elő azt az éles pengéjű kardot,  amivel akár a formatervét is készíthették volna, elég csak a hegyes élekre, lámpavégződésekre, vagy épp a fényszóró alatti LED-sorra nézni.

Lexus RC300h

Vajon tényleg annyira szamuráj, amennyire annak néz ki? Jogos lehet a kérdés – laikus szemmel nézve legalább akkora esély van arra, hogy egy kőkemény harcos, vagy másik hasonlattal élve csúcsragadozó legyen a szerkezet, mint arra, hogy egy dögös, ám némileg puhább granturismóval legyen dolgunk. Bár az oldalsó Hybrid felirat sejtet valamit, továbbá az imitált benyílások az autó farán is, mindkettőre mondhatnánk ellenpéldát. Elég csak korunk hiperautóira gondolni, mint a Porsche 918, vagy a LaFerrari, melyek egyaránt hibrid konstrukciók, míg a sportos, ám céltalan dizájnelemek sem idegenek komolyabb teljesítményű sportautók esetében sem.

Lexus RC300h

A katalógusadatokat böngészve szinte könnyen eldönthetjük a fenti kérdést: a 2,5 literes, négyhengeres, Atkinson-ciklusú benzinmotor, illetve a kiegészítő elektromotorok kombinált teljesítménye 223 lóerő. Nem tűnik kevésnek, ugyanakkor ne felejtsük, ez egy 5mm híján 4,7 méteres kupé. Ami pedig nagy, valószínűleg nehéz is (vagy ha nem, akkor extrém mód drága). Az RC300h valamivel több, mint 1,7 tonnát nyom, ez pedig CVT váltóval párosítva 8,6 másodperces 0-100-at ígér. Nem, mintha ez rossz lenne, sőt, de ha 6 másodpercet mondott volna rá bárki, mielőtt belenézek a brosúrába, hittem volna neki a gép kiállása alapján. A dolog eldőlni látszik, ő nem egy sportautó lesz, hanem egy sportos granturismo – annak viszont kiváló, műfajában remek produkciót nyújtott az RC a teszt során.

Lexus RC300h műszerfal

Az ajtó kinyitását követően az ülések egyből elkezdik vonzani a tekintetet, igényesen varrott bőr mindenütt, gusztusos mintával és elöl természetesen nem csak fűtéssel, hanem hűtéssel ellátva. Rendkívül kellemes tud lenni, mikor a tűző napon álló autóba a fotózást követően behuppanunk, majd mielőtt még felforrna, aminek nem kellene, elkezd áramolni a hűsítő levegő minden irányból. Arról nem is beszélve, hogy a legközelebbi kiszálláskor elmarad a bőrülésekhez hozzátartozó cuppanás combtájékról, amennyiben rövidgatyában autóznánk.

Lexus RC300h belső

Bent olyan, mintha az aktuális IS-be csöppennénk, gyakorlatilag egy az egyben ugyanazzal a beltérrel találkozunk, már ami a műszerfalat és a középkonzolt illeti. De ez nem baj, zseniális, ahogy a sportos, üzleti (vagy akár családi) szedán belső formaterve milyen jól átemelhető egy kupéba úgy, hogy az harmóniában legyen a külső hangulattal. Amit látunk, az egyedi és izgalmas, ugyanakkor egész jól áttekinthető és a kezelőszervek is kézre esnek (mindezt pedig természetesen remek minőségű, kellemes tapintású anyagokkal – ami ennyiért el is várható).

A Lexus érintőpaddal kezelhető fedélzeti rendszerének használata először picit szokatlan, de egész gyorsan bele lehet jönni a használatába – a váltó karja mögötti érzékelőn tudjuk kényelmesen könyökölve irányítani a történéseket. A váltótól jobbra az üzemmód-választó tekerője található, balra fordítva ECO, míg jobbra fordítva Sport, majd Sport + mód választható, az egész tekerőt megnyomva pedig visszaáll a rendszer normál üzemmódra. Ennek megfelelően változik a kilométeróra/fordulatszámjelző páros is az orrunk előtti képernyőn, mely az LF A szuperautó műszerfalára hajaz (ez az F sport csomag része, egyébként klasszikus, analóg körműszerek találhatóak az RC-ben).

Ha pedig kitapintottunk mindent, kipróbáltuk a klímapanel fémcsíkján érintéssel vezérelhető hőfokszabályzóját, elhúztuk a napfénytetőt és megnyomtuk a start gombot (ekkor pedig nagyot néztünk a kormányon, amely motorosan beáll a legutóbbi állapotába), akkor indulás előtt érdekességképp üljünk be egy pillanatra magunk mögé is, csak a miheztartás végett. A benzin úgysem fogy „beindított motorral”, hiszen igazából míg nem adunk nagy gázt, vagy nem állunk át Sport módra, nem történik semmi, hiszen ez egy hibrid.

Szóval döntsük előre az ülést, lepődjünk meg kellemesen, ahogyan az automatikusan elkezd motorosan előre csúszni segítségképp, és foglaljunk helyet. Elférek magam mögött! Messze vagyok a felhőkarcolóktól, de a tény, hogy minden irányban elégséges a tér körülöttem a második sorban, a kupé műfajban igen csak elismerésre méltó. Apropó, érdemes felmérni előzetesen azért a rendelkezésünkre álló helyet, ha egy nagyobb termetű ember mögé próbálunk beülni, az ülés azért meglephet, ahogy automatikusan visszaáll a korábban beállított állapotra.

És akkor indulás! Nagyon finoman, hangtalanul suhanok először, dolgozik az elektromosság, örülnek a jéghegyek és közben gyönyörködnek a karosszéria nyújtotta látványban. Aztán adok egy rendes gázt és kellemesen megindul a gép, 223 lőerő korrekt menetdinamikát biztosít. Hibridet egyébként sem vadorzók és drifterek vesznek (mindenféle elektronikai őrrel felvértezve szándékosan padlógázzal sem igazán lehet kihoznia sodrából, pedig ugye hátsókerekes), előzni amúgy meg ezzel is remekül lehet.

A futómű a cirkálásban pedig a legnagyobb partner, ugyanakkor a picikét szintetikus vezetési élmény közepette hoz egy kis színt is a kanyarokban az életbe, mert az RC olyankor is falja az utat és rendkívül stabilnak érződik. Ha tehát véletlen beesünk valahova nagy sebességgel, nem kell aggódnunk, sőt, egy kis mosoly ki is ül majd az arcunkra, mert tudja ezt is, emellett viszont vegyesen beéri akár 7.8 literrel is 100 kilométeren, de taposva sem nagyon tudjuk 9 liter fölé vinni a fogyasztást, pedig azért ott van előttünk egy 2,5 literes motor. Sport (+) módba téve érződik a karakterisztika változása, a kormányzás pontosabb, az egész autó feszesebb, kiélezettebb lesz, a CVT is hamarabb pörgeti fel és tovább tartja magas fordulaton a motort. Ha elfogadjuk, hogy nem sportautó, egész jókat lehet gurulni vele.

Lexus RC300h

14.350.000 forinttól indul a 2 literes, turbós benzines változat, azaz a 200t, míg a 300h 14.790.000 forint. Navigációval és F sport csomaggal ugyanakkor már 18 millió fölé csúszik a listaár. Nem kevés, de szinte minden benne van (és ezért nem soroltam most fel külön a hárombetűs segéd- és biztonsági rendszereket), ennyi pénzért egy remek túraautót kap a modern autók, izgalmas formák és környezettudatos közlekedés szerelmese, 190 km/h-s végsebességgel és 340 literes csomagtartóval. Aki vadulni szeretne, és ragaszkodik a formához, annak meg ott a 477 lőerős RC F 27 millióért. Ha pedig hidegvérű autósok vagyunk, akkor tegyük az x-et a 300h mellé, kapcsoljuk be a 17 hangszórós Mark Levinson hifit és szeljük át Európát kényelemben. Vagy válasszunk mást? Ezt már döntse el a kedves fogyasztó!

A tesztlehetőségért köszönet a Toyota Central Europe Kft.-nek, valamint a Linartech Autó Kft.-nek!

Bacsa Zoltán

Címkék

Kapcsolódó tartalmak