Autó Triplex Kft.

Isuzu D-Max teszt – dolgos behemót

Ha a teszt elején valaki mellém gurul a délutáni pesti dugóban és megkérdezi, hogy mégis hogyan érzem magam ebben a közel kéttonnás és 5,3 méteres óriásban, valószínűleg ezt válaszolom: „Mint elefánt a porcelánboltban…

Épp ezért megyek el egy olyan helyre, ahol a szállópor tényleg por, ahol tökön-babon át lehet döngetni, és ahol a fékbe nem a traffipaxok, hanem az őrült fácánok miatt lépnek bele ösztönszerűen a közlekedőtársak.” –  itt az elképzelt beszélgetés mély egyetértésbe burkolózva véget is ért volna, hogy aztán nyugodtan dübörögjek tovább célom felé, abba a céljármű-mennyországba, ahonnan már jelentkeztem a Hilux és a Fullback tesztjeivel.

Mielőtt azt hinnétek, hogy valami hipermodern offroad-pályáról beszélek, eloszlatnám a félreértéseket, csupán egy karakteres folyóparti terepről van szó, de azért akad itt is hepehupás földút, elhagyatott, gidres-gödrös, köves ösvény, lejtő, emelkedő. Pont olyan a környezet, ahol a vadőrök/halőrök/mezőgazdaságban dolgozók ilyen és ehhez hasonló járgányokkal szelik keresztül az úttalan utakat. Aki a D-Max ellenőrzött keretek közötti, hardcore-körülményeket szimuláló helyszínen való produkciójára is kíváncsi, annak is van jó hírem: a következő héten egy ilyen jellegű beszámolóval is jelentkezünk!

Isuzu D-Max

Isuzu D-Max

De forduljunk is rá tesztünk központi elemére, a puttonyos, nehézsúlyú újdonságra, melyet egyébként már nagyjából ismerősként köszöntöttem, ugyanis néhány hete egy sajtótájékoztató keretein belül mutatták be. Ám az autósimogatós üléspróba teljesen más, mint amikor nyers valójában mutatkozik meg egy pickup tudása, mintha csak a három az egyben „kávét” hasonlítanánk a szarvasi kotyogó erős feketéjéhez.

Az már akkor feltűnt, hogy a gyártó – a külsőségeket nézve – óvatosan frissített, nincs felesleges cicásítás, az orr maradt a megszokott, minimális változás csupán a hűtőrács mintáján és a ködlámpák körül vehető észre, persze csak ha nagyon figyelünk. A sok krómozást mondjuk nem értem, számomra a műanyagorrú változat szimpatikusabb, jó, tudom, hogy az olcsó és a drágább közötti különbséget igyekeznek szimbolizálni ezzel, de higgyétek el, semmi előkelőség nincs abban, amikor a jobb sorsra is érdemes kamikaze-bogarakat távolítod el róla, tudván, hogy a plasztik esetében jóval könnyebb dolgod lenne, és kevésbé lebegne a fejed fölött a karcokozás réme.

Isuzu D-Max

Isuzu D-Max

Méreteiben is az előd nyomdokain halad a friss D-Max, 235 milliméteres hasmagassága nem változott, a plató hossza 1552, szélessége 1530 mm. Teherbírását nézve az egytonnás álomhatárt 8 kilóval haladja meg, ebben nem tartozik az élmezőnybe, viszont 3,5 tonnát lehet vele vontatni, ez már a legjobbak közé emeli, a teljes specifikációt azért érdemes átböngészni. A színkód alapján fényezett, mintegy félmilliós felárú Carryboy S6 platófedél igyekszik összhangban lenni az oldalfalakkal, dicsérendő a billenő ablak, a LED-es belső világítás, ám még így is kilóg néhány helyen a lóláb.

Az erős gázteleszkópokkal szerelt (fűtőszálas) üveglap sajnos nem fekszik rendesen a kéderre, ezért aztán hajlamos a beázásra is. A lap belsején persze figyelmeztetnek a szükséges utánállításra, de a matrica másik felén látható „ne vezess, miközben vezetsz”-féle tanácson már inkább csak a fejemet vakargattam. Mindemellett a plató pakolhatósága remek, a perem magassága teljesen ideális a rakodást nézve.

A duplakabinos modellbe gyerekjáték bejutni, véleményem szerint a D-Max rendelkezik a legjobb fellépővel, a beltér pedig egyenesen parádés, minden szempontból! Az anyagminőség a szegmenshez mérten kiemelkedő, a strapabíró műanyagok nem unalmasak, a recés minta kellemes tapintású, jól mutat. A bőrüléseken ugyan hajlamos voltam elcsúszkálni, de alapvetően kényelmesek, a vezetőoldal pedig elektromosan állítható, és akkor az ülésfűtést még nem is említettem. Hátul is szellős a helykínálat, szükség esetén lehajtható a sor, ezzel is növelve a hasznosítható tereket.

Az LS Plus felszereltségű tesztmodellben a kulcsnélküli indítás és a műszerfali színes kijelző újdonság, mint ahogy a tolatókamera is, mely a hétcolos, Fujitsu érintő leginkább hasznos tulajdonsága – navi ugyanis nincs. A digitális légkondi izgalmas, átlátható körpanelje ügyes megoldás, a szélső szellőzőrostélyok előtti, kihúzható palacktartók még inkább, minek ide hűthető kesztyűtartó? USB csatlakozókkal elöl és hátul is találkozhatunk, de a legbőségesebb választék tárolókból van, összesen nyolc rekeszbe pakolhatunk, a dupla-kesztyűtartó és az ajtózsebek mellett a könyöklőben, a kormány alatt és mellett, valamint a középkonzol tetején is nyitott-zárt rekeszek tömkelege áll rendelkezésre.

Isuzu D-Max belső

Isuzu D-Max belső

A legjelentősebb módosítás a motortérben keresendő, a 2,5 literes, duplaturbós dízel erőforrást ugyanis 1,9-es motorra cserélték, és az ikerturbó is a múlté, a változó geometriájú feltöltő ugyanakkor hatékony, és gyors reakciójú szerkezet. Az elődjéhez hasonlóan 164 lóerős teljesítményű RZ4E-TC kódjelű, új fejlesztésű, 360 Nm csúcsnyomatékú blokk egész takarékos, 8,8 literes átlagfogyasztást mértem, ráadásul ügyesen mozgatja a kéttonnás testet, magabiztos érzetet ad.

Az Aisin Warner gyártmányú hatfokozatú automatára ez már kevésbé igaz, időnként érezhetően sokat gondolkodik a váltási fokozatokon, lenne még mit javítani az összhangján. Az alapból hátsókerekes, 100 km/órás sebességig kapcsolható összkerékhajtással rendelkező D-Max tereptulajdonságai meggyőzőek, első terepszöge 30, a hátsó 28,6 fokos, gázlómélysége 600 mm, maximális dőlésszöge 49, emelkedési/ereszkedési szöge 55, illetve 60 fokos.

Az elöl kettős keresztlengőkaros, hátul merev tengelyes futómű kategóriájában meglepően komfortosnak hat, mind aszfalton, mind terepen, ráadásképp üresen sem pattog el, megfelelő a stabilitás is. Az alapfelszereltség része a visszagurulás-gátló (HSA), mely nagyjából 2 másodpercig tartja a féknyomást, illetve a lejtmeneti vezérlő (HDC), mindkettő bármelyik hajtási módban (2H, 4H, 4L) működik.

Isuzu D-Max motor

Isuzu D-Max csomagtartó

A teszthét alatt igyekeztem kiismerni az Isuzu megújult igáslovát, és bár néhány említett furcsaságba belefutottam, ár-érték arányát tekintve hasznos és terepen is kezes munkaeszközről van szó, ami a hétköznapokban is megállja a helyét. Való igaz, alanyunk bruttó 9,6 (nettó 7,6) milliós ára túlzónak tűnhet, de ne feledjük, ez egy magas felszereltségű modell, a szimpla kabinos, hatgangos manuálissal 6,8-tól indul (nettó 5,35). A gyártó 5 év, vagy 100.000 kilométer garanciát vállal a D-Max-ra, ez 125 ezer forintért cserébe 7 évre/200.000 kilométerre növelhető.

A tesztlehetőségért köszönet a Fábián Kft.-nek és a WAE Kft.-nek!

Bense Róbert

Címkék

Kapcsolódó tartalmak