Autó Triplex Kft.

Hyundai Santa Fe teszt – ideális igásló

Ezúttal a dél-koreai márka közkedvelt városi terepjáróját volt lehetőségünk kipróbálni, ami kategóriájában igen meggyőző méretekkel és fogyasztási adatokkal bír, ráadásul kapott egy kis „okosítást” is. Nem csalódtunk a konstrukcióban, alább el is olvashatjátok, hogy milyen pozitív tulajdonságokkal bír a Santa Fe, és miért éri meg letenni mellette a voksunkat, ha egy masszív használt családi járgányt keresünk épp.

sf5

Tesztalanyunk 2008-ban gurult le a gyártósorról, igaz a műszerfal és a középkonzol első ránézésre egy kétezres évek elején gyártott japán autóéra hajaz, de ezen gyorsan túltettük magunkat, hiszen egyébként szinte lehetetlen belekötni a Santa Fe-ba, ennek persze 7 évvel ezelőtt meg is volt az ára, 9.170.000 forintot kértek el érte újkorában.

Ám bátran kijelenthetjük, hogy még 2015-ben sem vall szégyent a koreai vas, ugyanis a 2.2-es CRDi motorral szerelt Santa Fe mögött már 168.000 kilométer van, méghozzá komolyabb meghibásodás nélkül. Nem mondhatjuk rá, hogy csak napsütésben, hétvégén veszik elő, és a gázra alig lépnek rá, hiszen a kőkemény fővárosi mindennapokban, valamint az autópályákon kell helytállnia, és bizony oda-odalépnek neki, viszont amit kér, azt megkapja, törődnek vele, ilyen feltételek mellett pedig kompromisszumkész modell, mely korrektül teszi a dolgát. Lengőkar szilentek nemrég voltak cserélve, a húszezres olajcsere-periódus viszont meg lett felezve, hálás is érte a Hyundai. És a törődés érezhető, teljesen rendben van a menetteljesítménye, ráadásképp még a méretei sem zavaróak a vezetésnél, jól manőverezhető, egészen könnyen kezelhető autóról beszélünk.

Sem kívülről, sem belülről nincs leharcolva, a karosszérián mindössze néhány apróbb parkolási karcolás látható, belül is csupán minimális kopás van az üléseken, bár a történethez hozzátartozik, hogy évente kétszer kap egy alapos bőrápolást. A beltér egyébként hatalmas, hátul is elfér a család apraja-nagyja, komforthiányról tehát nem lehet szó, ráadásul annak idején ez volt a csúcsmodell (napfénytető, bézs bőr, digit légkondi) az automata váltót kivéve. A csomagtér 774 literes, egészen óriási, nem könnyű telepakolni, bővítve pedig szinte már lehetetlen, karcolja ugyanis az 1.6 köbmétert.

És mi az a bizonyos plusz, ami miatt ez a Santa Fe kicsit más, mint a többi?

Az autó motoroptimalizáláson esett át, mely során a motorvezérlőben lévő lettek beállítva. Az optimalizálás során a szoftverhez nem nyúltak, csak az EPROM-ban lévő adatokban történt változás. A turbónyomás emelése és a befecskendezőrendszer igazítása, valamint a gázreakció javítása adja a változtatás markáns részét. A módosítást mintegy 150-200 km alatt adaptálja a motorvezérlő. Azóta az átlagfogyasztás 8,5-ről 7,4 l/100 km-re csökkent ugyanolyan használat mellett. Tegyük hozzá a konkurensek nem ritkán 10-12 literes fogyasztásúak. A motor hatásfoka javult, dinamikusabb lett (a 155 lóerőből 179 lett, a nyomatéka 15-20%-kal növekedett), miközben füstölésnek, vagy bármilyen gyanús jelnek nyoma sincs. A módosítást az Optimum-P (optimum-p.com) motoroptimalizálással foglalkozó cég végezte.

Összefoglalva, a Santa Fe egy jó fenntartási költségekkel rendelkező, baráti fogyasztású igásló, mely meghálálja a törődést. Kategóriájában nagyon rendben van, szinte verhetetlen a mérete és a fenntartása is. Árát és (használati) értékét figyelembe véve kevés kritika érheti, aki presztízsben többre vágyna, annak bizony a pénztárcáját is jobban ki kell nyitnia, a kérdés – a Santa Fe jelenlétében – viszont aktuális: vajon megéri?

Bense Róbert


Címkék

Kapcsolódó tartalmak