Duna Autó Zrt.

Citroën C5 Aircross PureTech 180 EAT8 Shine teszt – a hacienda dísze

Térkő, téglakerítés, színes virágok, az előtérben valami nagy, fehér buborék négy keréken, Maria mintás szoknyája pörög el előtte…a 46-oson elrobogó kamion meg beterít fél kiló porral, és az ábrándozásom itt véget is ér. Pedig tényleg lehetne a nagybirtok dísze, nem csak Maria, de a C5 Aircross is, ami úgy vitte tovább a Citroën gömbölyded arculatát, puha komfortját és vezetési kényelmét, hogy mellette mégis van valamiféle tekintélye és egyedisége. Közelebbről megnézve persze ismerős, de PSA konszern ide, padlólemez-testvérek oda, fel lehet benne fedezni olyan elemeket, ami az autóipart egyre inkább körülölelő uniformizáció ellenére is kiszínezi azokat a részleteket, melyeket amúgy unalmas szürkére is „festhettek” volna.

Írom ezt úgy, hogy az első gondolatom, amikor megláttam a C5 Aircross frontját, egyből a Duster volt. Ez az SUV uralom átka, hogy az alaptézist, azaz a városi terepjárók bakancsformáját nem lehet felülírni, dizájnban pedig már nehéz újat mutatni. Vagy ha sikerül is, azt már valaki előtte kitalálta. Aztán persze van hogy berobog a képbe mondjuk egy Toyota CH-R, de ez a ritkább.

Ettől függetlenül a Citroën ügyesen merített az építőkészletéből, modern, mégis bohém érzetet keltve, csakúgy, akár a C5-nél kisebb testvérei esetében. Itt is megvannak a színes kis betétek, az airbump, illetve külön kedvencem volt a szépen megmunkált tetősínpár. Szerencsére nem díszítették túl a külsőt, mindenből annyit és oda raktak, amennyit és ahová kell. Ízléses a magasfényű hűtőrács, látványos az első és a hátsó LED lámpatest is, előbbi a kettéválasztottsága, utóbbi pedig a különleges rajzolatának köszönheti feltűnő mivoltát. Érdekes megoldás a lebegő tető is, a hatalmas ajtók miatt szükség is volt erre, máskülönben elég bután nézett volna ki oldalnézetből.

Összességében jól eltaláltak az arányok, 4,5 méteres hosszával és 1,69 méteres magasságával a kompakt SUV-k családjába sorolható a C5 Aircross. Habár nagynak mutatja magát (főleg a magasan lévő motorháztető és a szűkre húzott szélvédő miatt), valójában ez az a klasszikus SUV méret, ami a leginkább praktikus a hétköznapokban.

Odabenn a Citroën jelenleg tipikusnak számító stíluselemei köszönnek vissza. Nagyon kellemes a csokibarna-fekete színvilágú (Hype Brown) bőrkárpit, az anyaghasználat is rendben van, csakúgy, mint az ergonómia. A foteleknek is beillő ülések nagy ülőlapokat kaptak, elöl masszázsfunkcióval is ellátták, hátul pedig három teljes értékű helyet alakítottak ki. Habár a komforttal nincs baj, legalább az első sorra ráfért volna egy szellőztető-funkció, és ha már itt tartunk, a légkondi hatékonysága sem a C5 Aircross legnagyobb erőssége. Talán úri problémáknak tűnhetnek, de azért ezekben a jó kis 35 fokokban rendesen fel tudott melegedni az utastér, klímázás mellett is.

Amiért hatalmas pluszpont jár, az a csomagtér, a második sor síneken mozgatható üléseinek hála 580 és 720 liter között variálható, bővítve síkpadlós, 1.63 köbméteres rakodóteret kapunk, az ajtó pedig akár láblendítéssel is nyitható. Méretében illetve kialakításában is üti a Grandland X/3008 párost, ez lehet az egyik legnagyobb fegyverténye a C5 Aircrossnak.

Illetve a korábban már emlegetett ergonómia. Remek a középkonzol kialakítása, az érintős gombsor szinte láthatatlan módon simul bele a kijelző alatti sávba, utóbbi felülete egyszerű, nem kimondottan hipermodern, viszont a kamerarendszer kitűnő. A különböző módokban használható nézetek közül a felülnézeti a leghasznosabb, soha nem volt ennyire egyszerű egy bejáróra parkolás – személy szerint pár nap használat után még nem éreztem teljesen az autó hátulját, így tényleg jól jött! Ami ennél is jobban tetszett, az a digit műszerfal. Letisztult, információban gazdag, nem mellesleg pedig igazán dögös megjelenésű lett. Összehasonlítva a Peugeot i-Cockpitjével a vezetői környezet egy fokkal mintha barátságosabb lenne.

A Shine felszereltség önmagában is sokat ad, a kényelmi extrák mellett jelentős a biztonsági arzenál is. A Safety Plus csomag része az aktív holttérfigyelő, vagy épp az éjszaka is működő Active Safety Brake vészfékező. A Drive Assist/Highway Drive Assist csomag érzékeli a csökkenő figyelmet, továbbá ötvözi a távolságtartó tempomatot és a sávtartó segédletet. Az opciós listából a nyitható panorámatetőt és a Grip control módválasztót is megkapta tesztautónk. Az indukciós telefontöltő viszont már széria ezen a szinten, ki is próbáltam, tokon keresztül is remekül teszi a dolgát.

A menetteljesítménnyel kapcsolatosan vegyesek voltak a tapasztalataim, alapvetően az erősebb, 180 lovas, 1.6 literes Puretech benzines bőven elegendő és a 8 fokozatú automata (Aisin) is szokásához híven jól teszi a dolgát. Azonban a gázreakcióból adódóan van egy kis lustaságérzet indulásnál, amin nem segít sem a sportmód, sem az „odalépősebb” pedálkezelés.

Ez pillanatnyi dolog ugyan, de kissé bosszantó, legfőképp azért, mert hangolási hibának érződik. A finom adagolást nehézzé teszi, lényegében kis gázt nem is nagyon lehet adni, mert a pedál minimális benyomására semmiféle reakció nem történik. Ha egyszer megindul, akkor már nincs gond, a 0-100 is megvan 8.2 másodperc alatt és a 220 km/órás végsebesség is több, mint elegendő. Ezért cserébe viszont étvágy is van, az 5.7 literes gyári adatot egy percig se higgyük, a valóság valahol 9 liternél keresendő, tankolásnál azért kikerekedett a szemem.

Valószínűleg magamban (is) kéne keresnem a hibát, mert ha nem tiprom a gázpedált, nem próbálok vele dinamikusabban közlekedni, akkor egyrészt nem kajál annyit, másrészt körvonalazódik a C5 Aircross értelme és léte amit a „mindent a kényelemért” elv vezérel. Hogy honnan bújt elő ez a gondolat? A hidraulikus ütközőelemes lengéscsillapítókkal ellátott futóműből. Hiába a 19 colos malomkövek, egyszerűen semmit nem érezni az úthibákból, mintha az aszfalt felett pár centivel siklanánk. Az általános stabilitás is rendben van, ellenben a kanyardinamika nem túl éles, magasabb tempónál leesik kicsit az ívről, de erre van egy nagyon jó megoldás: nem kell száguldozva kanyarvadászkodni vele. Nem erre való. Itt tényleg minden a komfortra van felépítve, és a Citroën ebben még mindig nagyon jó.

Árak tekintetében meglehetősen nagyok a különbségek, a 130 lóerős, benzines alapváltozat, manuális váltóval, Live felszereltséggel 6.8 millió forinttól érhető el, ez korrekt. Tesztalanyunk a paletta csúcsán 10.5 millió körül van, tipikus demóautó – az igazság valahol a két véglet között van. 8-8.5 millió körül lehet összerakni egy olyan konfigot, ami már közepes felszereltséggel, automatával és minden egyéb, valóban lényegi extrával meg van szórva. Nem olcsó, cserébe a kényelmet, mint fő szempontot előtérbe helyező vásárlók megtalálhatják a számításaikat. Hamarosan debütál a konnektoros hibrid is, ami 50 kilométeres hatótávot garantál, azt talán még nagyobb kíváncsisággal várjuk.

A tesztlehetőségért köszönet a Citroën Magyarországnak!

Cikk | fotók | videó: Bense Róbert

Címkék

Kapcsolódó tartalmak