Autó Triplex Kft.

Citroën Berlingo 1.6 VTi teszt – a család nagy kedvence

A Citroën Berlingót 1996 óta gyártják Franciaországban, Portugáliában és Argentínában is (testvérmodellje a Peugeot Partner), jelenleg már a harmadik generációját éli, most következő tesztünk főszereplője azonban egy korábbi, második szériás példány, azon belül is egy 2011-es évjáratú.

Tesztautónk külseje rengeteg kisebb-nagyobb finomhangoláson ment keresztül az előző modellhez képest, ilyenek az első fényszórók, vagy az újragondolt emblémák (nagyobb lett és a két oldalán krómcsíkokkal látták el). A régebbi téglalap formájú hátsó lámpaburákat meghosszabbították, a csomagtartó nyitófülét pedig a rendszámtábla fölötti díszléc alá rejtették. A hatalmas első szélvédőnek, a szintén elég méretes oldalsó tükröknek, valamint az ajtókon lévő dekorációs elemeknek köszönhetően szebb lett az autó vonalvezetése, összességében és részleteiben is modernebb, letisztultabb képet mutat a Berlingo.

Aminek egyébként még így is érdekesebb beltere a külsejénél, elvégre egy praktikus családi autóról beszélünk. Az anyagfelhasználás ennek fényében egyszerű, a műszerfalat szürke, kemény műanyagok övezik. A középen elhelyezkedő beömlőkkel még nincs is semmilyen probléma, de az alattuk lévő két kerek üreggel, hogy mi volt a tervezők elgondolása, az egy jó kérdés – várjuk a megoldásokat kommentek formájában. Az ajtók elég kevés kárpitot kaptak, itt is inkább a plasztik vonalat erőltették a tervezők, ám ettől függetlenül is megmutatkoznak a kopás jelei. A sebváltó előtt vannak elhelyezve az elektromos ablakemelők kapcsolói, a vészvillogó és a szivargyújtó aljzat is.

Indokolatlanul nagy fejteret kapunk, (viszont ehhez a modellhez készült gyári extraként beltéri tetőcsomagtartó), a lábtér mérete elfogadható méretű egy közepes magasságú személy számára, komfortos utazást biztosít a helykínálat. A Berlingóban rengeteg tárolórekeszt lehet felfedezni, kettő van a műszerfal felett, mellettünk hatalmas ajtózsebek tátonganak, illetve a hátsó üléssor alatt is akad 1-1 kacattartó. Ráadásképp a tetőnél egy úgynevezett teherautós tárolót is találhatunk. Ha már itt járunk, a „teherautós érzést” amúgy is azonnal megkapjuk, hisz egy személyautóhoz képest magasabban ülünk, a hatalmas szélvédő miatt így jobban is kiláthatunk. A pedálelrendezés pedig tipikusan lefelé nyomós, méreteik elfogadhatóak, viszont a köztük lévő távolság elég szűkös.

A Citroën Berlingo hatalmas előnye a csomagtartó űrtartalma, szám szerint 675 literes, de ha ez nem lenne elég, a hátsó üléssor lehajtásával egészen pontosan 3 köbméteres rakteret kapunk. Egy ekkora családi egyterűnél amúgy is beszédesek a számok, az előddel összehasonlítva 27,2 cm-rel lett hosszabb (4380mm), 9,1 cm-rel lett szélesebb (1810mm), 1 mm-rel lett alacsonyabb (1801mm), tengelytávja 3,8 cm-rel lett hosszabb (2728mm), a már említett csomagtartó alap űrtartalma 51 literrel lett kibővítve.

Felszereltségi szintekből összesen négy fajta létezett ennél a szériánál: XTR, Collection, Multispace és Comfort. Tesztmodellünk a Multispace kategóriába sorolható, amibe beletartozik az amúgy meglepően extravagáns üléshuzat, a manuális klíma, a tempomat, a tolatóradar, továbbá a ködlámpa és a fényszóró magasságállítás.

A Berlingo motorpalettája két benzin és három dízelmotorból épült fel, benzinesből az 1598 köbcentis 16 szelepes 90 lóerős és a 120 lóerős közül választhattunk, dízelfronton elérhető volt az 1560 köbcentis 75-90-110 lóerős változat. (Egy kis különlegesség, ha már a múltkor a zöld autókkal is annyit foglalkoztunk itt, a tesztelok.hu-n: 1998 és 2005 között gyártottak elektromos Berlingot is, amelynek érdekessége, hogy 28kW-os elektromotor hajtotta, a maximális sebessége 95km/h, forgatónyomatéka 180 Nm volt – lám, mennyit fejlődött azóta a technika.)

Alanyunk erőforrása egy két vezérműtengelyes, 1598 köbcentis, 4 hengeres, 120 lóerős szívó benzinmotor, amelynek maximális forgatónyomatéka 160 Nm 4250-es fordulatszámon. A változó szelepvezérlés miatt, a felső tartományra lett hangolva a motor, a hangja alapjáraton csendes, „énekelni” 4000-től kezd egészen 6000-ig.

Az előbb említett motorhoz 5 sebességes manuális váltó kapcsolódik, útja hosszú, de a váltási sémája pontos. Rövid áttételekkel rendelkezik, 50-es tempónál 4. sebességi fokozatban 2000-et, 90-nél 5. fokozatban 2800-at, 130-as pályatempónál 4000-et forog a főtengely. Gyorsulása 0-ról 100-ra 13.4 másodperc, végsebessége 177 km/óra. Picit lomhának érződhet az autó, viszont 1405 kg-ot nyom, ehhez mérten nem rossz a gyorsulási adat. A gyári városi fogyasztás 9,6 literben, országúton 6-ban, vegyes üzemmód esetében 7,3-ban lett meghatározva. A Berlingo tényleges átlagfogyasztása a fedélzeti számítógép szerint 7.3 liter környékén alakul.

Vezetése bizonyos szempontokból megszokást igényel, hatalmas a kaszni, már alacsonyabb sebességnél is be tud lengeni, a váltót is ki kell tapasztalni. A futóműve mérsékeltebb tempónál még megbirkózik a feladatával és szépen átsiklik az úthibákon, viszont nagyobb sebességnél elég kellemetlenül tud ütni. Autópályán a motorhang és a menetzaj is jelen van, de még az elviselhető kategórián belül.

Az autó jelenleg második gazdájánál van, és bár látszik a gondoskodás, pár hajszálkarcot azért már fel lehet fedezni a kilincsek mögött, illetve az oldalsó tükörház széle is töredezik, de ezen kívül nincs horpadás, sem egyéb sérülés, és ami még fontosabb, hogy a rozsda sem ütötte fel a fejét. Az autóban jelenleg 125.648 kilométer van, a kopó alkatrészeken kívül az első szélvédőt és a bal oldali tolóajtó görgőit cserélték – ez utóbbi elfáradására lehet számítani.

A mai használtpiacon 1,6 milliótól egészen 3 millió forintig lehet találni keveset futott és karbantartott modelleket, motor/felszereltség függvényében. Praktikus, korrekt fenntartási költségű autó, átlagos használatra, nagycsaládosoknak ideális választás lehet, de aki évi 25 ezer kilométert utazik, annak talán már jobb választás takarékosabb a dízel.

Cikk : Lajos Zsolt

Képek | Videó : Kathi Imre,Lajos Zsolt


Címkék

Kapcsolódó tartalmak