Autó Triplex Kft.

Celicával az élet – csak pozitívan

A másik autóm elkelt, ezért eljött az a pillanat, amikor komolyabban el kellett kezdenem foglalkozni a Celica rigolyáival. Volt egy-két momentumom a szerelőnél, mellette pedig még pár apróság, amivel muszáj volt törődnöm.

cca1

A piros Mazdát elvitték, a Celica addig csillaggarázsban volt, elvégre mégis ő érkezett később a házhoz. Nagyon sajnáltam a másik hű japán „katonámat”, az eddigi legmegbízhatóbb autóm volt, de muszáj volt elengednem. Ekkorra már ráfordultunk a nyárias időre, végre le lehetett húzni az ablakot, ám ekkor a Cecil motorteréből érkező kerregés még hangosabbnak tűnt. Egyre többször jutott eszembe a másik szerelő mondata, miszerint készüljek fel egy motorcserére. Mégis, hogy lehet arra felkészülni? Aztán a helyzet végül nem lett ennyire drámai.

A másik szaki, ahová az esetek 90%-ban viszem az autóimat, nem volt ennyire borúlátó, bár bontás nélkül nem tudta megmondani biztosan a hiba okát (ki gondolta volna). Mindenesetre pozitív maradtam és berendeltem egy alapméretes csapágyszettet, hátha. Amíg közeledett az igazság napja, egyéb apró tennivalókkal törődtem, az egyik kedvencem a vezetőülés megvarrása volt, hiszen klasszikus Celica-hiba, hogy az ajtó felőli oldaltartó egyszerűen szétfeslik. Esetemben a szivacs még egyben volt, és az ülés alatt behajtott kárpitdarabból ki tudtam annyit nyerni, amiből egy foltot varrtam (!) a luk helyére. Egész szépen sikerült, bár nem ez lesz a végső megoldás, de eredeti kárpitot egyelőre még nem tudtam szerezni hozzá, ha másik anyag kerülne a helyére, akkor meg illene a többi oldaltartó-elem kárpitját is kicserélni, az meg már úgy nem lenne túl pénztárcabarát. Úgyhogy egyelőre maradt az olcsójános-megoldás, nem bánom, szépen varrok, ez a lényeg, sárkányos-passzentos gagyi üléshuzat meg nekem aztán nem kell.

dob2

dob1

A másik, ami nagyon szúrta a szemem, a hátsó dobok voltak. Az a gusztustalan rozsda, ami a felnik mögül kitűnt, rettentően rontotta az összképet, így lekaptam sorban a hátsó abroncsokat, megtisztítottam a dobokat, illetve ha már ott voltam, a kerékjáratokat is és minden környékbeli, elérhető részt. Ekkor bukkantam rá a bal hátsó sárvédő-műanyagot leszedve egy elég nagy lyukra, amiből vagy fél kiló retek kihullott, mit ne mondjak, nem voltam boldog a látványtól, ezzel később még foglalkozni kellett. Mindenesetre mindkét dob kapott egy alapos rozsdamarást és csiszolást, majd egy matt fekete festést, ami egészen jól mutatott.

Aztán vártam, hogy hívjon a szerelő…és hívott. Én pedig elgurultam hozzá és csak remélni tudtam, hogy a bukólámpás kisasszony legnagyobb hasfájása végre megoldódik.

Címkék

Kapcsolódó tartalmak

Ez is érdekelhet

Close